Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az erőgyűjtés évei

pozsonyi polgármester a követek kedvenc sétálóhelyén, a városi ligetben az akkor divatos georginákat ültetett ki. Minden virág előtt egy kis tábla állt, azon az országgyűlésen kiemelkedő munkát végzett képviselőnek a neve. így kapott virágot Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Klauzál Gábor, Pázmándi Dénes és Kubinyi Ferenc is. Apró gesztus ez, de kifejezi a hangulatot, s egyúttal jelzi a Kubinyiről alkotott közvéleményt. De nemcsak a virágok őrizték meg a nevét, hanem a titkos jelentések is. Egy későbbi, 1847-ben kelt besúgói jelentés úgy beszél róla, mint az országgyűlés egyik vezéralakjáról.

44 1846. január 12-én adták be követi tevékenységükről beszámolójukat a megyei rendek. A nagy terjedelmű, részletes munka bevezetőjében így fogalmaztak: „teljes örömmel léptünk e pályára, kivált jelen időben, mint korunk haladási évszakának kezdetén — örömmel telve fogtunk munkálkodásainkhoz, mert meggyőződésünkkel megegyező, szabadszellemű utasításokkal alánk ellátva..." A jelentésben az alábbi csoportosítást végezték el: 1. A felvett, de fel nem terjesztett ügyek: a büntető törvénykönyv létrehozása, a szabad királyi városok ügye, a megyei választási csalások elleni fellépés, közteherviselés. 2. A felterjesztett, de törvénnyé nem vált ügyek: a katonaélelmezés, és beszállásolás alóli mentesítés, hitelintézet felállítása, vasútépítés, bányaművelés, a Partium visszacsatolása. 3. A felterjesztett és törvénnyé vált ügyek: az országgyűlési költségek átvállalása, a nem nemesek közhivatali alkalmazása, a nemesi javak nem nemesek általi bírhatása, magyar nyelv ügye, közmunkák szabályozása. A közgyűlés elfogadta a jelentésüket és „teljes megelégedésöket a nyilvánvaló köz óhajtás következésében a jegyzőkönyvben örökíteni rendeltetik."

45 Kubinyi tevékenysége azonban most sem fejeződött be az országgyűlés lezárásával. A megyei életben éppúgy szerepet vitt, mint az országos politikában. Ismételten sok bizottságban kapott helyet a már hagyományos feladatok elvégzésére /tisztújítások, üdvözlő delegációk stb./. Újdonság viszont, hogy ebben az időben választják meg először a polgári és csődtörvényszékre /ezután majd rendszeresen kijelölik erre a posztra./ Országgyűlési beszédeinek hatására lett tagja annak a bizottmánynak, amely a „tisztépítő" szék szabályzatát volt hivatott kidolgozni. Két érdekes munkája is volt ekkor. Beválasztották a selyemtenyésztés fejlesztésének módozatait kidolgozó bizottságba és a határozat megszületésében is komoly szerepe volt. E határozat a selyemtenyésztés fontosságát bizo117