Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az országos politika sodrásában

ezekben a határozatokban Kubinyinak nagy szerepe volt. Április 16-án pl. ezt írják: „A háládatlan végzés meghozatalát Kubinyi Ferenc táblabíró az ő szertelen szónoklatával nagy mértékben előmozdította. . ." Ugyanakkor azt is mondják, hogy a gyűlésen nem tudták a többséget a kormány álláspontjára állítani, ezért javasolják esetleg királyi ügyészi eljárás megindítását a hangadók ellen.

34 Mindezek ellenére is találkozunk még a megye tiltakozásaival, amelyekben jogi oldalról támadják a hozott ítéletet, mindig hangsúlyozva: ők nem felmentést akarnak, de igazságos ítéletet, és újabb megintések ellenére sem állnak el követeléseiktől.

35 Wesselényi Miklós ügyében is hasonló magatartást tanúsítottak, erre korábban utaltunk már. Az 1836. november 8-i közgyűlésen hoztak határozatot arra, hogy feliratot kell intézni Wesselényi mellett és kérni a per megszüntetését. Itt is vélemények csaptak össze, amelyeknek politikai háttere és egyúttal párt megoszlása is volt. Prónay János szerint a per nem sérelmi, mert Őfelsége bárki ellen indíthat eljárást. A lényeg, hogy ezt a pert fejezzék be, minél előbb igazságos ítélettel. (A fentebb említett Bory Pál is mellette állt.) A többség: Kubinyi Ferenc, Sréter János, Fráter Pál, Jankóvich László a „privatus és a publicus kereset" közti különbséggel érveltek s azt bizonyították, hogy a megyei közgyűlésen elhangzott „szabad szóért — ha törvénytelen volt" a fenyítés is oda tartozik, így a „királyi fiscus hűtlenségi keresetet" nem indíthat. Azaz a gyűlésen elhangzottakért csak ott és azonnal lehet felelősségrevonni a szokásjog szerint. Utólag tehát büntető eljárást nem lehet indítani, csak magánjogit. Ezek szerint a per megszüntetését kell kérni. Mellettük állt ki gróf Teleki László is, aki jelen volt ezen a közgyűlésen. 1837-ben maga Wesselényi küldte el a periratokat, a megyének, hogy közvetlenül szerezzenek tudomást a törvénytelenségről. Az iratok megvizsgálására és egy felirat megfogalmazására bizottságot hoztak létre, amelynek tagja volt Kubinyi, Sréter János, Fráter Pál, Huszár Károly, Kacskovics Károly stb. Ugyanazon a közgyűlésen másik két kérdésben csaptak össze a megyei liberálisok és konzervatívok. Az egyik a tisztválasztásokat szabályozó rendelet volt, másik egy zempléni javaslat, hogy a követek hat évig királyi hivatalt ne viselhessenek Kubinyi mindkettőben a már említett nemesekkel szólalt fel. Az első ügyben kifejtette, hogy a rendelet a választási visszaélések meggátolására született ugyan, de a választási csalásokban sokszor a főispánok is bűnösek. Ezért „kérik őfelségét, hogy fenyítéki gondoskodását jie csak a szegény és gyakran neveletlen 109