Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az országos politika sodrásában

megyei közgyűléseken történtekről a jegyzői hivatalok rendszeresen beszámolnak Kossuthnak. A további fejlemények is érződnek a megyében. A postai eltiltások révén Kubinyi Ferencnek nem érkeztek meg a lap példányai. Ennek ellenére rendszeresen küldte tudósításait és szinte minden számban szerepel nógrádi vonatkozású hír. 1837-ben meg is intették a megyét e politikai kérdésbeni kiállásáért, s felszólította „őfelsége" a megyei nemeseket a „szabadékosság megzabolására célzó intézkedéseinek tiszteletére és végrehajtására". A megye azonban most sem enged. Fenntartja korábbi álláspontját, sőt követelik Kossuth Lajos szabadon bocsátását is. Határozatot hoztak hogy a megyében gyűjtést kezdenek Kossuth családja számára, ugyanakkor egy bizottságot hoztak létre, amely a megyei gyűlésekről tudósítást küld más megyébe. (Ennek ugyancsak tagja volt Kubinyi.)

33 Hasonlóan szilárd, következetes és heves harcot folytatott a megye az elfogott országgyűlési ifjak ügyében is. 1836. június 22-én olvasható először erről végzés. A megye feliratban fordult a királyhoz, hogy az ifjak ügyét adják át az illető megyei törvényhatóságoknak, hogy azok ítélkezzenek felettük. (Ezt a kérésüket is megismétlik majd. ) Ezen a közgyűlésen igen hevesen kirohantak a kormány ellen. Prónay János három fő jogi ellenvetést tett : a polgári törvényszéket mellőzték és a katonaságot használták fel az ifjak elfogására. Ez az alkotmányos rend elleni vétség. Másodszor : a személyes biztonság vált így veszélyeztetettebbé. Harmadszor: ezzel megingott a nemzet és a kormány közötti bizalom. Kubinyi Ferenc pártolta Prónay hozzászólását, s egyúttal elmondta azt is, mily kevéssé lettek orvosolva az elmúlt országgyűlésen a rendek sérelmei, s „máris sérelem sérelemre tetéztetik". Pedig most lenne igazán szükséges a „morális nyugalom". Majd keserűen fakadt ki: „Mit ér a személyes bátorság, mit status főczélját emlegetnünk, ha olyan történeteket tapasztalunk, amellyek szerint felségsértés gyanújának ürügye alatt a legártatlanabb polgárt is el lehetne fogatni?" Az 1837. január 18-i közgyűlésen tett felszólalásokat Kossuth is közreadta a Tudósításokban. Ekkor olvasták fel a kapott dorgá ló leiratot, amelyre azonnal újabb felirat küldését határozták el. Diszszonáns hang is hallatszott, jelezve, hogy a megyei nemesség álláspontja nem volt teljesen egyértelmű. Bory Pál főszolgabíró a határozat ellen szólalt fel. Sőt az április 4-i közgyűlésen odáig ment el, hogy azt mondta, akik az ifjak ügyében szót emelnek, maguk is büntetést érdemelnek. Ezen az ülésen tiltakoztak a hozott ítélet ellen is, mert a felségsértés ténye nem bizonyíttatott be, s az ítéletből nem derült ki az elmarasztalás oka és a büntetési kiszabó törvényszék neve sem. Kancelláriai felterjesztésekből tudjuk, hogy 108