Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Kubinyi Ferenc - Az országos politika sodrásában
Erre a közgyűlésre vonatkozóan Kossuth is ad tájékoztatást viszszamenőleg a Törvényhatósági Tudósítások 1836. november 5-i számában. Az ülésen igen élénk vita folyt, pontosabban szólva nem is volt vita, hiszen a rendek egyetértettek abban, hogy ismét súlyos sérelem esett a szólásszabadságon. Kubinyi Ferenc kétszer is felszólalt a gyűlésen. Rajta kívül megemlíthetjük még Ebeczky József szolgabíró, Huszár József első főjegyző, Sréter János másodfőjegyző hozzászólását is. Utóbbi kifejtette, hogy egy nyomtatott újság betiltása is sérelmes, „legnagyobb pedig a sérelem akkor, midőn a törvényellenes tilalmazás még a magános közlekedésekre is kiterjesztetik". Az, hogy magánembert érintett a sérelem, az nemcsak az egyedüli saját baja, mert az „alkotmány az egyest az egésszel oly szoros kapcsolatba hozza, hogy senkit polgári jogaiban sérteni nem lehet anélkül, hogy az egész tásraság (társadalom) sértve ne legyen." A nádor válaszában közölte, hogy Kossuth tervezete nem tekintendő levelezésnek, „előre bocsájtott hírlelés, előfüzetés, s meg szabott áránál fogva méltán az üdőszaki folyó irományok sorába tartoznak. . .", ezért utasítja a megyét, hogy ebben az ügyben többen ne terjesszen elő semmit. Nógrád azonban nem hátrál. Jogi síkra viszi az ügyet, s azzal érvel, hogy a nádor határozata nem alapszik az alkotmányon, sőt azzal ellentétes, ugyanis csak törvény alapján lehet kormányozni, s nem „legfelsőbb rendelések által". Amit Kossuth írni akart a közgyűlésekről, az egyébként nem titkos, sőt hasznos a haza számára, mert így a „lelki kifejlődés", a „nemzeti élet" és a „jó lét" erősödése biztosított. Szinte szabályszerű fenyegetést is olvashatunk a határozatból, egy esetleges összeesküvés gondolatát is felveti, ha nem is konkrétan, de alternatívaként: „minthogy különben is terjesztendő értelem és tudományt szerezni kívánó vagy efféle rendeletek által aligha korlátoztattatik! mert szellemi tulajdon czólja elérésére vezető módokban határtalan lévén az elméleti öszveköttetést talán az egészre czélszerűtlenebb mód, és eszközök által létesítenek". Egyúttal megbízták Kubinyit, hogy a megye részéről rendszeresen adjon tudósításokat. Erről az ülésről a Törvényhatósági Tudósítások szeptember 3-i számában számol be Kossuth Lajos. A felszólaló megyei nemesek — Kubinyi Ferenc, Géczy Péter, Prónay János, Kubinyi Ágoston, Sréter János, Fráter Pál, Kacskovics Károly — alapvetően egyetértettek a nádornak adandó válaszban s helyenként egészen szélsőséges javaslatokig elmentek. Például kérjék Pest megyétől a közbeavatkozó tisztviselők megbüntetését, s ha a lap végleg leállna, folytassa Nógrád megye annak kiadását, stb. Kubinyi többszöri felszólalásaiban csak úgy látta megoldhatónak a kérdést, ha minden vármegye megbízza Kossuth Lajost a tudósítások kiadására és a
