Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika

nere a választásokon. Ezt sok mindennek köszönhette; a család patinás múltjának, lelkiismeretes főszolgabírói munkájának, a megyei hazafias akciókban való lelkes és áldozatkész fellépésének. A két követ tehát Prónay János és Szentiványi Anzelm lett. Közülük az utóbbi volt az, aki a liberális elvek mellett kövétkezetesen kitartott. Prónay az úrbéri viszonyok szabályozásakörüli vita során elérkezett elvi lehetőségeinek határaihoz és igen tisztességes módon lemondott funkciójáról. Helyére 1835. június 25-én „a tettes státusok egyes akarattal szétsényi béli fő jbíró Kubinyi Ferencz urat" választották. Főszolgabírói helyettesítésére Vattay Lászlót és Fráter Pált jelölték ki. Még aznap ki is adták számára a követi megbízólevelet, amely azért is érdekes olvasmány számunkra, mert mint formula aránylag ismeretlen: ,,.. .legnagyobb bizodalmunk lévén Felső Kubinyi és Nagy olaszi szétsényi jbeli fő bíró Kubinyi Ferencz úrnak hűségében, órtelmességében, hazafiúi buzgóságában és tapasztalásában őtet az Ország Gyűlésre küldő követünknek elválasztottuk, adván nekie mindennemű hatalmat arra, hogy mindenköz jót, kegyelmes királyunk ö Felsége iránt törvényes hűséget, a nemesi szabadságot a köz nép fenntartását és köz békességet és tsendességet illető és az Ország Gyűlésen előadandó tárgyakban Verbőtzy 1-ső része 9-ik czikkelyében foglalt nemesi törvényes sarkalatos szabadságoknak feltartásáról a már adott és adandó utasítás szerint nevünkben, és a dolog mi voltához képest az Ország Rendéivel és követekkel tartandó egyetértéssel és értekezéssel voxolhasson, és azon Rendekkel és követekkel amit leg jobbnak fog látni végeztessen égérvén hogy mind azt, amit a törvény értelmében tesznek és az ország több rendéinek végeznek helyesnek és állandónak elösmerni fogják melynek is nagyobb hitelére a szokott jelzetünkkel meg erősített meg bízó levélnek kiadatását rendeltük, úgy javallván azt a köz igazság". 28 Kubinyi július 11-én vett részt először az országgyűlésen és július 15-én már fel is szólalt. Meg kell említenünk, hogy Kubinyi rendkívül aktív volt az országgyűlés hátralévő egy esztendejében. Csaknem 40 olyan felszólalását ismerjük, amely több volt egyszerű megnyilvánulásnál, szokásos követi jelzésnél. Első felszólalását is az a vehemencia jellemezte, amelyről már szóltunk. A Wesselényi Miklós- és a Balogh János-féle ügyben emelt szót. Beszéde éles és vádoló. Veszélyben látja s szólásszabadságot, s ha ez így folytatódik ,,. . .akkor törvénytelen parancsolatoknak hódolni kénytelenítettünk, akkor azután nem tör103