Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Főszolgabíróság és országos politika

1840. január 17-én „hatalmas foglalatosságainál fogva" a pénztárnokságról leköszönt, amit ilyen szavakkal fogadnak el: „Kubinyi Ferencz t. bíró és rabdolgoztató intézeti igazgató úrnak ezen hasznos intézetnek mind létrehozatal, mind azóta felvirágoztatása körül szerzett bokros érdemei hálás köz megismerésre találván, pénztárnoki hivataláról való lemondása nem örömset ugyan, de ismételt kívánságára elfogadtatott . .. "

u Csaknem pontosan egy év múlva, 1841. január 20-án az elnöki tisztségről is lemondott, arra hivatkozva, hogy ,,a megye gyámsági hivatalt ruházván reá, melynek hogy megfelelhessen az intézet igazgatását nem folytathatván". Az ekkor beadott végső tudósításából kiderül, hogy az intézet vagyona 26 423 vft volt, s így megvan a remény arra, hogy ,,egy-két év múlva 70 rabnak költségeit, pontos ellenőrség, felügyelés és tiszta sáfárkodás mellett egyedül az intézet viselheti". /Sréter János leírásából tudjuk, hogy ekkor már 60 fonó-, 10 kártoló és 3 szövőszéken 60—70 rab dolgozott, akik naponta két-három font gyapjút dolgoztak fel./ Az intézet 1848-ban még fennállott és valószínű, hogy a viharos idők vetettek véget működésének. A kortársi vélekedések, a jegyzőkönyvi bejegyzések kétségtelenné teszik, hogy Kubinyi tevékenysége ebben a manufaktúrában meghatározó erejű volt. 25 A másik intézet történetét bemutató, vissza kell térnünk ismétfőszolgabírói éveihez, egészen pontosan 1831-hez. Ekkor kezdte meg működését a Nógrádi Nemzeti Intézet. Ennek előzményei is korábbról datálódnak. 1826-ban vetődött fel az a gondolat, hogy miként lehetne a megyében a magyar nyelv terjesztését elősegíteni. Az akció csak 1831-ben jutott oda, hogy megalakulhatott az intézet. Közvetlen előzményeként egy nagyobb bizottságot állítottak össze, amelynek feladata volt a leendő intézet feladatainak kidolgozása. Ebben a bizottságban ott találjuk Prónay Jánost, Sréter Lászlót, Sréter Jánost, Kubinyi Ágostont, és Kubinyi Ferencet is. Ez a bizottság rendkívül gyorsan, április 28-án hozta meg határozatát, amelyben a Nemzeti Intézet céljáról, feladatáról szólnak. Abból indultak ki, hogy bárki, aki a megyében hivatalt akar vállalni, az feltétlenül tudjon és beszéljen magyarul. Ennek egyetlen fő alapja van: az iskolai oktatás. Az iskolákban pedig szükség van megfelelő kézikönyvekre, azaz magyar nyelvű tankönyvekre. Az eredményesen dolgozó tanítókat rendszeresen jutalmazni kell, ezzel is serkentve a többieket a cél elérésére. Külön hangsúlyozzák a nőnevelés fontosságát, összességében így summázzák az intézet céljait:,,. . .A köz nép a magyarnyelv eszközén leendő 99