Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

5. Munkásmozgalom a második világháború idején. A második világháborúra való készülődés a munkásság helyzetének romlásával járt. Ez a tény a munkásmozgalom újabb fellendüléséhez vezetett. 1939. június 19-én reggel 6 óra 30 perckor Eteslejtőn 5—600 bányász beszüntette a munkát, mert a bányászok a korábban kért béremelésre vonatkozóan nemleges választ kaptak a bányaigazgatóságtól. „A sztrájkolok Salgótarjánba indultak, hogy tüntessenek a bánya igazgatóság előtt. A csendőrőrs a tömeget Zagyvapálfalva bányatelepnél feltartóztatta. A sztrájkolok kívánsága, hogy a főszolgabíró szálljon ki a helyszínre." A hivatalos jelentés nem itéli olyan súlyosnak a helyzetet, hogy rendzavarástól tartani kellene. Az eteslejtősi sztrájk hírére számos akna munkásai csatlakoztak a sztrájkhoz, így zagyvapálfalvai, a frigyesi, — és a kotyháza-akna munkásai is, ahol szintén sok etesi bányász dolgozott. A sztrájkoló munkások száma ezzel elérte az 1400 főt. A bányászok 35 százalékos béremelést követeltek, az igazgatóság azonban elzárkózott még a tárgyalástól is, melyet csak arra az időre helyezett kilátásba, ha a sztrájkolok munkába állnak. „Izgatás nem észlelhető, de azzal lehet számolni, hogy 20*án a homokterenyei, a mizserfabányatelepi, a mátranováki, a kazári és a kisterenyei községek bányamunkásai is csatlakozni fognak." — hangzik a csendőrség nyomozóosztály—parancsnokságának telefonjelentése a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának. (138) A vidéki rendőrfőkapitánynak a belügyminiszterhez küldött jelentése arról számol be, hogy 1939. június 20-án a salgótarjáni bányamedencében 2000 bányamunkás sztrájkbalépett. ,,A Salgótarjáni Kőszénbánya Társaság az egyezkedési eljárás során 10 százalék emelést helyezett kilátásba, azonban a munkások ezt nem fogadták el, legalább 33 százalékos munkabéremelést kérnek. A bányamedencében kb. 7000 munkás van, s számolni lehet azzal, hogy holnap, holnapután az egész bányavidék sztrájkbalép, ha intézkedés nem történik." Közben a karancssági csendőrőrs is jelentette, hogy a ságújfalui bányában dolgozó mintegy 300 bányamunkás csatlakozott a sztrájkhoz. A bányászok június 26-án vették fel a munkát, miután a társulat vezetősége hajlandónak mutatkozott arra, hogy a dolgozók bérét június 1-ig visszamenőleg 10 százalékkal felemeli és vállalta azt is, hogy a miniszteri rendeletben megállapított legkisebb munkabéreket szintén június 1-ig visszamenőleg kifizeti. (139) A második világháború kirobbanásával a kormány életbeléptette a kivételes törvényt. Rendelet jelent meg az egyesülési és gyülekezési jog korlátozásáról és a rendőri felügyelet kiterjesztéséről. A rendelet súlyosan érintette az amúgy is megcsappant bányász helyi csoportok működését, hiszen 1939-ben országosan csak 11 helyi csoport és 4 befizetőhely működött, s 1938-ban betiltották a Bányamunkás с lap megjelenését is. 85