Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

demokrata pártnak köszönhetik." (121) A bányaigazgatóság január 20-án értesítette a Magyarországi Bánya— és Kohómunkások Gazdasági Nemzeti Szövetségét, hogy „a Rau-aknai munkásoknak f. hó 23-án kifizet egy fél havi rendkívüli előleget, amely összeget 5 hónapon keresztül elosztott részletekben fog levonásba hozni. Továbbá foglalkozik az igazgatóság a Rauaknai üzemnél azoknak a munkahelyeknek a felülvizsgálásával, ahol a szénrétegek feltűnően változtak és ahol bizonyos üzemi okok miatt eddig a szakmányt pontosan megállapítani nem lehetett." (122) A Magyarországi Bánya— és Kohómunkások Nemzeti Gazdasági Szövetsége vezetőségi ülésén foglalkozott a munkabeszüntetés eredményeivel. Megállapították, hogy a vállalat egyszeri gyorssegéllyel, Karancskesziben élelemtár létrehozásával és új szakmánytáblázattal válaszolt a bányászok munkabeszüntetésére. A szakmánytáblázat értelmében minél vékonyabb a szénréteg, annál magasabb kitermelési munkabért és fedüszedési díjat kap a munkás. A vezetőségi ülésen felvetődött az aknászok nagyobb felelőssége a termelés menetében. Másrészről felvetették, hogy az élelemtárak korlátolt mennyiségben adnak lisztet, cukrot, zsírt. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a falusi munkások legalább megközelítőleg annyi illetményszenet kapjanak, mint a bányatelepeken lakók. (123) A Rau-aknai január 8—9-i sztrájkkal egyidőben a rendőrség felfigyelt a Csehszlovákiából — Fülekről — irányított kommunista szervezkedésre, mely a határon lévő Macskalyuki kőbányára összpontosult. A kőbánya egy része Csehszlovákiában, másik része Magyarországon volt s a Csehszlovák bányarészbe naponta 200—250 munkás járt át dolgozni. Itt dolgozott Bandur Gyula a Kommunisták Csehszlovákiai Pártjának tajti titkára is, aki a kommunista mozgalom magyarországi szélesítését irányította. Bandur megbízta Valasek somoskői kőbányászt, hogy Karancsalja, Baglyasalja, Somoskő, Somoskőújfalu és Zagyva községekben kommunista sejteket szervezzen és lássa el őket megfelelő magyarnyelvű sajtótermékkel. (124) 1937. január 17-én előzetes letartóztatásba helyeztek számos kommunista gyanús bányamunkást és többeket feljelentettek az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló vétség, illetve feljelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Az 1937. február 11-i vádirat Andó János, Jedlicska Miklós, Halász Sándor, Szikszai András és Kristóf József karancsaljai bányászokat vádolja szervezkedéssel, megbeszélésekkel, oktató előadások tartásával és hallgatásával, valamint kommunista sajtótermékek terjesztésével. Ifj. Kőzik Ferencet, Barják Lajost és Sándor Józsefet, szintén karancsaljai bányászokat feljelentési kötelezettségük elmulasztásával vádolták, mivel a kommunista sajtótermékek árát kifizették, a sajtótermékeket terjesztették, illetve elrejtették, holott tudták, hogy „ezzel a mozgalom céljait szolgálják." (125) A nyolc karancsaljai bányászon kívül 60