Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

Bevezető Etes és bányatelepei sajátos helyet foglaltak el mind a termelési, mind az államhatalmi—közigazgatási, mind a politikai szféra tekintetében. E sajátos helyzetet jellemzi, hogy Etes munkás lakossága a gazdasági-termelésitulajdonviszonyokat tekintve két társulathoz kapcsolódott, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-hez és az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt-hez. A munkások három etesi aknában — az Amália, az Albert és a Rau-aknában több községből szerveződtek nem állandó, nagyon is változó munkaVállalással, így Karancsa íjáról, Bocsárlapujtőről, Baglyasaljáról, Ságújfaluból, Etesről és telepeiről, ugyanakkor etesi illetőségű bányászok a gusztávaknai, a baglyasaljai, majd az 1930-as években a ságújfalui bányában is dolgoztak. Etes község államhatalmi lag, közigazgatásilag a szécsényi járás főszolgabírói hivatalához tartott. Etest politikai és mozgalmi élete Salgótarjánhoz kötötte, főként a tevékenység szervezését és irányítását illetően. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyarországi Bánya— és Kohómunkások Országos Szövetségének helyi csoportjai a salgótarjáni titkársággal tartottak kapcsolatot. A baloldali, kommunista tevékenység elsősorban Baglyasaljához csatolódon, mert itt működött a Kommunisták Magyarországi Pártja kerületi bizottsága, de Karancsaljáról is kaptak elvtársi segítséget. Az államhatalmi erőszakszervezeteket tekintve csendőrkerületileg Etes szintén Baglyasaljához tartozott. Ez szinte törvényszerű, mert ahol a forradalmi mozgalom központja, ott az elnyomó, a mozgalmat üldöző szervezet központja is. Etes munkásságának gazdasági, politikai küzdelmei — hasonlóan más településekéhez — kétségtelen, hogy az egész iparmedence harcaihoz kapcsolódnak, megjelenésük sok tekintetben azonos, más vonatkozásokban viszont a helyi adottságok, viszonyok és lehetőségek kapcsán eltéréseket is mutatnak. Az etesi bányászok szervezettségének, politikai öntudatának kialakulását, fejlődését s ennek a mozgalmi tettekre gyakorolt hatását a település összes társadalmi tényezőinek vizsgálatával közelíthetjük, illetve Ítélhetjük meg. Figyelembe kell vennünk pl. az élet— és munkakörülményeken kívül azokat a helyi sajátos viszonyokat, amelyek hol segítették, hol gátolták a munkásság mozgalmát, forradalmi harcát. Ezek vizsgálatával magyarázatot is kapunk arra, hogy a mozgalom miért került olykor hullámvölgybe. Feltárt adataink alapján állíthatjuk, hogy a politikai atmoszféra tisztán, egy síkban sohasem jelentkezett. Egyszerűsítve a problémát: soha nem volt je5