Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)
1929. november 1— 2-án ülésezett a rendkívüli bányász közgyűlés. A közgyűlésre megérkezett a baglyasaljai bányászok levele, melyben bejelentették, hogy 15 százalékos béremelésért, a szakmánybérek rendezéséért és a helyi sérelmek orvoslásáért sztrájkbaléptek. Kérték a közgyűlést harcuk támogatására. A közgyűlés Peyerék manipulációjára csekély szavazattöbbséggel nem szavazta meg az országos sztrájkot. Rendőrségi jelentés szerint november 2-án Baglyasalján 408 bányász kezdett sztrájkot, majd Baglyasaljához csatlakozott Szánas, Sára, Géza, Albert, Rau, Kotyháza-akna és Szánas lejtakna is, összesen 1854 bányász lépett sztrájkba. (89) A rendőrség politikai főcsoportjának jelentése a salgótarjáni sztrájkról megállapítja, hogy a sztrájkot „az aknabizalmiak csinálták. Az aknabizalmiak nem szociáldemokraták, hanem kommunisták, vagy olyan szocdem. párti tagok, akik kommunista velleitásuak. (érzelműek, beállítottságúak)... A helyzet most az, hogy a tarjáni medencében Lapujtőn kb. 450-500, Baglyasalján kb. 1000, Etesen kb. 100-an, Pálfalván mintegy 600-an állanak sztrájkban... Panasz van Rau-aknára is, ahol a munkások csak nem rég ugyancsak sztrájkban állottak..." (90) A Népszava híradása szerint „Sztrájkolnak Baglyasalján 850-en, Karancsalján és Lapujtőn 520-an, Pálfalván 600-an, Somlyóbányán 125-en, Etesen 200-an, Kazáron 350-en és Albert-aknán 500-an." Ezen adatok alapján a sztrájkoló bányászok száma november 5-én 3.145 fő. (91) November 7-ének megünneplése a négyhetes bányászsztrájk kiemelkedő politikai tüntetése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 12. évfordulójának eseményeit a KMP sejtek készítették elő. A megemlékezés színhelye a salgótarjáni Munkásotthon volt. A környező bányatelepekről és falvakból a munkások tömegesen indultak Salgótarján felé. Az utakat csendőrség állta el, melyet a bányászok vagy megkerültek, vagy eltoltak az útból, hogy a Munkásotthonba érjenek. A csendőrség beszámolójában olvashatjuk a november 7-i eseményekről: „... A sztrájkolok tüntetésre készülnek. Kisterenye, Mizserfa és Baglyasalja csendőrőrseit megerősítették. Salgótarjánban kerékpáros zászlóaljat helyeztek készültségbe. A bányaigazgatóság megkezdte a leszámoItatásokat. Etesről 250—300 munkás Salgótarjánba akart vonulni, de a csendőrség feltartóztatta őket. Kb. 70 fő ismét megkísérelte, hogy Salgótarjánba jusson..."(92) A november 7-i politikai tüntetést követően letartóztatták a 25 fős sztrájkvezetőséget és Budapestre szállították. A letartóztatottak között volt Fodor Antal és Trenka József etesi bányász is. (93) A letartóztatás után a bányaigazgatóság is megkezdte a sztrájk letörésére irányuló intézkedéseinek végrehajtását. November 1 í-én 46 sztrájkoló bányásznak mondott fel először hirdetmény útján. Miután ennek „semminemű foganatja nem volt" ajánlott levélben szólították fel a munkásokat leszámolásuk kivételére. 48