Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

Részben pótolták az elbocsátott bányászok munkaerejét is a krajnából toborzott 40 bányamunkással. Az 1906-os sztrájk két vezetőjét, Kiss József és Takács András bányászokat, — kik társaikat állítólag fellázították — a balassagyarmati kir. törvényszék 6—6 heti államfogházra jogerősen elitélte. A többhetes sztrájk csak részeredményeket hozott. Csupán az élelmiszerek árát szállították le valamelyest a társulati üzletekben. A sztrájk következménye a hatósági és csendőrségí terroron kívül a bányamunkások tömeges kivándorlása volt. A sztrájk letörésére alkalmazott erőszakos és egyéb eszközök ösztönzőleg hatottak a munkásmozgalom szervezettségére. A Népszava szerint sokszázra tehető az MSzDP-be belépő bányamunkások száma. A hatóságok, társulatok válaszul fokozták a gyülekezési szabadság korlátozását. „Ha három bányász összeáll beszélgetni, a katonaság rögtön közbelép úgyannyira, hogy az elnyomott munkások a hegyszakadékokban gyűlnek össze tanácskozásokra." — írta a Népszava. (13) A következő bányász megmozdulás 1910-ben következett be, amikor a karancsaljai Gusztáv-aknán szünetelt a munka június 24. és július 11. között. A 478 főnyi személyzetből csak 42 ember — felügyelő-személyzet, gépkezelő, fűtő— és kovácsszemélyzet, vonatkísérők, szivattyúsok, kocsisok, külszíni ácsok — dolgozott. A 436 sztrájkolóból 118 telepes, a többi munkás a környékbeli falvakból, de főleg Karancsaljáról való. A munkabeszüntetés okául az alacsony kereset szolgált, de a társulat más okokról is beszámolt, így pl. a jó termésre való kilátás következtében a mezei munkások nagyobb keresetre tehetnek szert és oka lehet a sztrájknak az is, hogy bizonyos bérlevonások sok munkáscsaládot érzékenyen érintettek. A június 19-i bérfizetéskor a körjegyző 44 munkás bérének kisebb—nagyobb részét párbértartozás címen, — felsőbb utasításra — lefoglalta és további folytatólagos levonásokat helyezett kilátásba. (A karancsaljai munkásoknak 10—12 évi párbértartozásuk is volt, ez egyeseknél 150 koronát is kitett. 10—12 koronás havi levonást rendelt el a közigazgatási hatóság.) Az érdekeltek a bányaigazgatóságon tettek panaszt és kértek orvoslást, de a közigazgatási hatóságokhoz utasították őket. A járási főszolgabíró szabályszerűséget állapított meg. Ezt követően június 24-én sztrájkba kezdtek és szolidaritásból közösséget vállalt velük a munkások többsége. A sztrájkolok a bányaigazgatóság elé követelés-listát terjesztettek be. 1. Gondoskodni a munkahelyen a jó levegőről. 2. A szénmérést a csillékben 5 cm-rel feljebb emelni. 3. Elővágaton a szakmánybért méterenként 2 K-val, az utánszedést 2 cménként 2 fillérre javítani. 14