Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

A táróbányákban csillékkel vagy csorgókkal szállították ki a vizet. 1870-től van adatunk Emma-aknában gőzzel meghajtott szivattyúról. Kezdetben gőzhajtású Rittinger és Regnier-féle rudazatos szivattyúkat használtak. Földalatti szivattyúk közül 1895 óta a Worthington és Weise—, illetve a Mondky-félék voltak használatban. Az első villamos meghajtású szivattyút 1895-ben az inászói Ferenc-aknában használták. Ezt követte hamarosan a medencében az elektromos hajtásúak közül: duplex, triplex és centrifugál szivattyúk. A második világháború előtt a legjelentősebb víztelenítés az etesi Rau-aknán történt, ahol az akna fő szivattyúkamrájában két 2000 l/p-es, 450 m nyomómagasságú és két 1500 l/p teljesítőképességű centrifugáiszivattyú nyomta ki a percenként 2500 liter mennyiségű bányavizet.(159) A szállítás fejlődése A kezdeti táróbányászkodás során emberi és állati erővel szállítottak. Hátikosarakat, taligákat a fasíneken tolt fakerekű csillék váltották fel, melyeket a fatengelyes, favázas vaskerekű, majd teljesen vasból készült csillék követtek. A lánccal való szállítást a pécsi használat után az SKB Rt. vezette be a szén medencében 1892-től. (Emberi és lóerőre való szállítást akarta felváltani.) A kötélszállítás terén a salgótarjáni társulat vezetett országosan, a villamos szállítás pedig a baglyasaljai kerületben volt kiépítve. Magyarországon és Ausztriában ugyanazon évben, 1892-ben alkalmazták először a villamosenergiát vontatási célokra. Csibaj—Mizserfán 6 LE, 2,5 tonna súlyú mozdony volt az első. (Ausztriában a freibergi bányában kezdeményezték.) Kisterenyén az ÉKI Rt. 15 LE-s 3,751, Ganz gyártmányú mozdonyt használt, az SKB Rt. egyenáramú kettős mozdonya 10 t súlyú, 62 LE-s volt, és 60 csillét vontatott. Végtelenkötél szállítás 1895-től Királytárón kezdődött, 1900-ban már Gusztáv-aknában is használták. A vitlák technikai fejlődését az Ohnesorge-rendszerü bolygóműves feszültség kiegyenlítős gép elterjedése jelentette (1920-tól). Sűrített levegővel hajtott mozdonyokkal a nemti József és etesi Albert-aknában kísérleteztek 1915-ben. Nagy költségük miatt üzemeltetésüket azonban megszüntették. (160) Rázócsúszda volt az első munkahelyi szállítóberendezés, mellyel a munkahely homloka 9—10 m-nél is szélesebb lehetett. A pásztafejtésből így alakult ki a szélesho ml okú-pásztaf ejtés, majd később a frontfejtés, melynek homlokán elhelyezett rázócsúszda megszüntette a többszöri átlapátolást.