Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

vich örökösökkel. Az első vállalkozás, valamint az 1854. évi osztrák bányatörvény ösztönző hatására sok apró egyéni vagy később társvállalat alakult, ezek működése azonban tiszavirágszerű volt, mivel rendes bányaművelést nem folytattak. 1859-ig Kisaranyiban a Jakabffy-család birtokán Perger Ignác és Társa losonci cég, utóbb Alexander Schöller bécsi nagykereskedő; Baglyasalján gr. Mikó Imre birtokán Flammer Dávid; Nagybátonyban az Almássy család (Mariahilfen és Johann Nepomuk bányákban); Salgótarján határában Jankovich Antónia és Jankovich Helene bányászkodtak — Wéber Alajos vezetésével. Kb. 1857-ben indult meg a mátranováki bányászat, tulajdonosa Okolicsányiné Csemnitzky Ágnes volt. De ismeretes a bányászkodás Becskén, Nagykürtösön, Somoskőújfaluban, Csákányházán, Kis-Sztracinban, Karancsalján, Mátraszelén is. Brellich János által kezdeményezett és több nagybirtokos és pesti gyáros közreműködésével 1861-ben alakult Szt.lstván Kőszénbánya Társulat tűzte ki elsőként céljául a korábban megismert és feltárt salgótarjáni szénmezőket kiaknázni és ezzel egyidőben Pesttel vasútvonallal összekapcsolni. (11) Ezt a munkát folytatta 1868-as megalakulásával a kontinuitás megtartása mellett a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az 1881-es megalakulása után az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt., majd több kisebbszerű bányavállalkozás mellett és után a szénmedence déli mezőjében 1921-ben alapított Nagybátonyi Szénbánya Rt. és jogutódja 1928-tól a Nagybátony—Újlaki Egyesült Iparművek Rt. A bányák létesítésének körülményeit tisztázandó kutatások legfontosabb iratfajtái a kőszénjog szerzésére és a szabad kutatási jog megszerzésére vonatkozóak. (12) A szabad kutatási engedélyekből mérhető le ugyanis a bányanyitásra irányuló igyekezet, amely a megye földbirtokos, főnemes, középnemes, illetve polgár — tisztviselő, kereskedő, iparos — rétegének egyes tagjai részéről megnyilvánult. Fontos adatokat nyerhetünk a már korábban létrejött bányavállalkozások terjeszkedési törekvéseire is Nógrád megyében. A bányakapitányság eddig feltárt iratanyagaiból tekintjük most át azokat a tényeket, adatokat, amelyek az általánosan jellemző modellként kiszemelt Etes község, illetve a határában művelt bányák keletkezésével, történetének alakulásával kapcsolatban megfogalmazható. 24