Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Alsó oligocén (Kiscelli emelet) Az alsó oligocént a medencében foraminiferás, márgás tardi rétegek (Tardi Agyag Formáció) képviselik. A tardi agyagrétegek fölött nagy területen átmenet nélkül a Hárshegyi Homokkő Formáció kimaradásával agyagos üledékcsoport (Kiscelli Agyag Formáció) fejlődött ki. Az oligocéntenger gyors transzgressziója folytán a kiscelli agyag helyenként közvetlenül a kristályos palára települt. Az alsó oligocén rétegek vastagsága fúrólyukakból származtatott információk alapján 1200-1500 méterre tehető. Felső oligocén (Egri emelet) A kiscelli agyagmárga üledékképződés lassú átmenettel, megszakítás nélkül megy át a felső oligocén homokos, agyagos márga kőzetébe, (Szécsényi Slir Formáció) majd a glaukonitos homokkő összletbe (Pétervásári Homokkő Formáció). A felső oligocén rétegek a külszínen nagy területen fordulnak elő. Az agyagos márgák Sóshartyán, Szalmatercs, Endrefalva környékén, a glaukonitos homokkő Pétervásárától Nógrádmegyerig, Somoskőtől Nagybátonyig mindenütt megtalálható. Az agyagos márga átlag 600 méter vastag, a homokkő kb. 500 m vastagságú, így a felső oligocén rétegek vastagsága Salgótarján térségében 1100 méterre tehető. Az oligocén széntelepek kifejlődése alig volt számottevő. Bánkon vékony, palás széntelep iktatódik a hárshegyi homokkő rétegei közé. A felső oligocénbe tartozó vékony, de nagy kalóriájú széntelepet Szátok, Kisecset térségében kisebb vállalkozások próbálták kitermelni. A becskei vékony, szeszélyes településű és minőségű széntelepet már ki is termelték. Újharmadkor (Neogén) A medence belseje felé egyre mélyebben húzódó tenger üledékei feltöltötték az északnyugati üledékgyűjtő medencét. Az üledékképződés folyamatos, a partszegélyi és sekélytengeri üledékek egymásmellettisége s a medencerészek különböző ütemű süllyedése változatos kőzetkifejlődést eredményezett. Az Ujharmadkort két nagy időszakra osztjuk: miocénre és pliocénre.