Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Etesi szénterületen telepített bányák kronológiája Egyéni cég 1860-1917 Sándor-bánya. 1882-1917 között Sándor-bánya az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. tulajdonában. 1870—1888(7) Ármin-bánya. Krupp család tulajdonában. Társas cég 1874—1921 Beda-lejtősakna. (1881-től előbb az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt., majd 1917-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. érdekeltségében.) 1885—1888 Ágost-bánya. Etesi Kőszénbánya Rt. tulajdonában. 1888—1929 Gusztáv-akna. Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. alapítása. 1917-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. érdekeltségében. 1898—1931 Albert-akna. Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. alapítása. 1917-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. érdekeltségében. 1898—1929 Amália-akna. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alapítása. 1920—1939 Rau-lejtősakna. Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. alapítása. 1917-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. érdekeltségében. 1922—1949 Jenő lejtősaknák. Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alapításai. 1936—1953 Karancsaljai lejtősakna. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alapítása. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. egyéb kis bányái a vizsgált bányavidéken: 1925-1935 Szánas-lejtősakna 1931-1951 Ságújfalui lejtősaknák 1941-1948 Kőkúti-lejtősakna 101