Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

országra is eljutott. Losoncon 1908-ban „Előre 27" néven alakult páholy, melynek kezdetben tizenöt alapító tagja volt, később az évben már ötvenen küzdöttek az alkoholizmus terjedése ellen. (A tagok között ott találjuk Bazovszky Lajost is.) Nemsokára szakadás következett be a csoportban, a néhány kivált tag kevésbé szigorú páholyt szervezett, amelynek tagjai bizonyos alkoholfogyasztást megengedtek maguknak egyes ünnepi alkalmakkor. A lapban közreadott versek, tudományos értekezések, cikkek mindmind az alkoholfogyasztás káros hatását ecsetelték, de szót emeltek a dohányzás ellen is. Szerkesztői Mikula Aladár, Szeberényi János. Először a Kredens nyomdában készült a Diadal, majd később a Benkő testvéreknél. A harmadik ez évben (1910) induló lap a Jogi Közlöny címet viselte. Mindössze négy számát ismerjük, kéthetente jelent meg Balassagyarmaton, a Hollósy nyomdában előállítva. Kimondottan szaklap, szerzői ügyvédek, jogászok, mint pl. dr. Révész Dezső, dr. Holló Dezső. írásai szakcikkek, jogi tanácsok, hírek, szerkesztői üzenetek. 1918-ban indult egy háborús katonai lap a Palóc Baka. Losoncon jelent meg, egyetlen száma ismeretes csak. Alcíme szerint a 25-ösök tábori újságja. Célja egyszerű; „A mi tábori újságunk nem akar nagy hangoskodás, tudákosság eszközeivel lármát csapni... Szerényen, becsületesen elbeszélgetünk egymással... Ilyen lesz a mi újságunk, ami jót, szeretet áraszt." Meglehetősen békés hangnem egy katonai újságtól, de a háború a vége felé közeledett már s a katonák békevágya akaratlanul is meglátszódik a lap hangvételében. Találunk benne harctéri visszaemlékezést, elesett losonciak nekrológját, ezredparancs-kivonatot, verset, híreket. A folyóirat nem volt mentes a nacionalista felhangoktól sem, a cikkeket az egyesület tagjai írták, akik szinte kivétel nélkül valamilyen tisztséget töltöttek be abban. Néhány cikk címe sejteti a lap tartalmát: Koltay Gyula cikkei: Az ember a fejlődő társadalomban; Mi Nagyfejedelmünk (II. Rákóczi Ferencről). Jeszenszky Kálmán: A vallás mint szociális tényező stb. De ezeken kívül jelentek meg tanulmányok az öngyilkosságról, a spiritizmusról, az ősemberről. Az írások nagy része szociológiai szempontú volt, de a tudományosság kritériumait nem mindegyik érte el. 61