Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

Losoncon 1911-ben újra polgári szellemű lap indult és élt 1914-ig. A Losonc azonban nem tudta következetesen képviselni álláspontját. Némi­leg igaza van, ha nem is teljesen a Polgár Őrnek, amely így mutatja be az új lapot: „...modern, új irányt vártunk a laptól, de a sablonos, ünnepi hangu­latot keltő tartalmán kívül semmi tanulságos, megkapó dolgot nem talál­tunk benne, olyan ez, mint a szentelt víz, ha nem használ — nem is árt." 74 Való igaz, hogy néha érthetetlenül viselkedett. Egyik cikkében kiro­han Justh Gyula ellen, egy hét múlva pedig a végsőkig védelmezi. Általá­ban azonban a polgári szemlélet és némi radikalizmus jellemző rá. Prog­ramcikkében ezt így kívánta megfogalmazni: „... a felvidék egyetlen prog­resszív irányzatú heti közlönye, mely a szabad gondolatoknak tántorítha­tatlan híve, s lelkes harcosa minden eszméknek, melyek hivatva vannak a mai osztályuralom által sanyargatott dolgozó társadalom állapotát jobbra fordítani." Szerkesztői az ismert Sacher Aladár mellett dr. Oppenheimer Ferenc ügyvéd, aki nem sokkal később átpártol a kormánypárti Felsőnógrádhoz; Bodor Aladár gimnáziumi tanár, Nagy Iván tanítóképzői tanár, Gyikos Mi­hály, a szociáldemokrata ügyvéd. Rovatai a már megszokottak: vezércikk „Közügyek" (a városi kérdése­ket elemzi itt), közgazdaság, irodalom. Igen nagy terjedelemben, általában négy oldalon, közölt hirdetéseket. Politikai cikkei jelentek meg a munkáskérdésről, a választójogról stb. Közölt egy J. Jaurès írást „Bernstein és a szocializmus" címmel, de közre­adott részleteket Jászi Oszkár: „A kapitalista társadalom felbomlása" с tanulmányából is. Megemlékezett Marx halálának évfordulójáról, írt Marx és Hegel kapcsolatáról. Politikai ingadozását jellemzi, hogy amíg az indu­lásnál élesen bírálta a Kossuth pártot, 1914-ben már egyértelműen mellette áll. Dicséretére legyen mondva, hogy a hajsza idején kiállt Bazovszky mel­lett. Tárcarovata átlagos: zömmel Nagy Iván beszélyei, útibeszámolói töltik ki, de találunk benne verset Kosztolányitól és Korvin Ottótól(l) is. A he­tente megjelenő lapot Engel István nyomdájában állították elő. A lappal párhuzamosan 1911-ben Losoncon megindult a Felső-Nógrád, amely ellenlábasa lett, lévén a Nemzeti Munkapárt losonci hivatalos közlö­nye. Eleinte kéthetente, majd később hetente jelent meg Losonczi Sándor, később Kármán Zsigmond nyomdájában készítve. 1918. október 31-én ad­ták ki utoljára, mintegy hangsúlyozva, hogy az új Magyarországgal nem kí­ván együttműködni. 51

Next

/
Thumbnails
Contents