Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

hetjük, s ha az útnak induló lap a közügyek helyes irányú fejlődését és menetét városunk haladását, a lakosság egymás iránti szeretetét és becsülését csak egy jottányival is előre segítette, akkor mi már megnyertük jutalmunkat, akkor mi már egyszersmind igazoltuk is a lap alapításának szükségességét és létjogosultságát."

68 Nem is találunk benne semmi kiemelkedőt. Vezércikkei, fejtegetései az átlagosak, újat nem mondanak. Igen gazdag viszont a helyi híranyaga, helytörténeti szempontból nagyon értékes. Sok friss szemléletű cikk foglalkozik a repüléssel, a filmtechnikával, általában pedig magasa természettudományos írások aránya. Tárcarovata a szokásosan ellentmondásos képet mutatja: zömmel helyi szerzők műveit közli, (1913-ban szinte ketten, Kardos István és Száder Gyula írták a lapot.), ugyanakkor színvonalas másodközlések is szerepelnek benne. (Pl. a magyarok közül Szomaházy István, Eötvös Károly, Oláh Gábor, Kárpáti Aurél. De közölt Somlyó Zoltán-verset és Ady-prózát is. A külföldi írók közül L. Tolsztoj, Mark Twain, Jérôme К. Jérôme, V. Hugo, R. Kipling neve emelendő ki.) Losonc volt a színhelye az első radikális polgári lap megjelenésének. A már többször idézett Polgár Őr 1909-ben indult és 1912-ben szűnt meg. Havonta jelent meg, a négy év alatt hat nyomdában állították elő, ami jelzi, nem szívesen vállalkoztak az üzem tulajdonosai szembeszegülni a hivatalos politikával, félve esetleges megrendelések elvesztésétől. Ez pedig várható volt, mert a lap éles hangon bírálta a kormánypártot és annak képviselőit. Szerkesztője Zsigmond Elek cipész volt. Állandó támadásnak volt kitéve személye. Cikkei őszinték, bátrak és tartalmasak. (Néhány cím: „Az esküdbíróság intézmény csődje, Népoktatás és militarizmus, Titkos választás a gyakorlatban, Lakásnyomor stb.). Beszámol az Áchim András elleni merényletről, s kiáll Bazovszky Lajos mellett, ezt írván: „mi teljesen távol állunk a pánszláv törekvésektől (hát olyan irány is van?) sőt ^Bazovszky sincs a háttérben>; de hogyha a jövő választásoknál támogatni fogja pártunk jelöltjét, nem fogjuk visszatartani, inkább szívesen vesszük azt, mert mi a tótokban is csak magyar választópolgárokat látunk." Érdekes írásban emlékezett meg a párizsi kommünről, s Marxot idézi cikkében. „A munkások Párizsát és a kommünt örökké ünnepelni fogják — írta Marx — mint az új társadalom dicsőséges hírnökét. Mártírjait a munkásosztály nagy szívébe temette el. Ebből a sírból azonban eleven erők röppennek szét az egész világon."

69 A cikkek szerzőit nem ismerjük, mert 48