Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

okból, mert a kormány 67-es alapon áll, és beleolvadt a koalíciós Nógrádi Hírlapba." Az 1907-ben induló Nógrádvármegye с lap (Balassagyarmaton adták ki) tipikus példája annak, mennyire félrevezető lehet egy hírlap programja és annak megvalósult tartalma. Úgy hirdette magát, hogy szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilapként kíván fellépni, kerülve a politikát s küzdeni fog azért, hogy „Nógrádvármegyében, a mi kis körünkben az igazságosság, a társadalmi élet irányítója, sarktétele legyen." Ennek ellenére egyértelműen politikai lap volt s ez nagyszerűen látszott az 1910 utáni évfolyamaiban, amikor a Nemzeti Munkáspárt szolgálatába állította minden rovatát. Teljes egészében szociáldemokrata ellenes, támadta annak lapjait, vezetőit, aktívan részt vett a Bazovszky elleni hajszában. Felelős szerkesztője az imént említett Tokay Lajos, tulajdonosa Boczkó E., aki valószínűleg Boczkó Eszter lehetett, mert egy ilyen nevű szerzőt találunk munkatársai között, mint költőt. Később Boczkó István veszi át a tulajdonjogot, tehát egy családról lehet szó. Kezdetben a Balassagyarmati Könyvnyomda RT-ben nyomtatták, majd átveszi Neumann Jakab ipolysági nyomdája. Ez már összefügg azzal, hogy 1908 közepétől megváltoztatta nevét Nógrádi és Honti Híradóra, és mindkét vármegye — de elsősorban Balassagyarmat és Ipolyság — eseményeivel foglalkozott. Ezen túlmenően a nógrádi és honti községi és körjegyzők egyesületének hivatalos lapja is volt, ami meglátszott tartalmán. A korszak ellenzéki lapjai nem adtak túl jó véleményt róla. A Polgár Őr például ezt írta: „A Nógrádi és Honti Híradó a megye házőrző kuvasza megugat mindenkit, akik nem állnak a megye szolgálatában."

66 Szerkezete hagyományos, a megszokott rovatokkal. Megemlíthető viszont gazdag híranyaga — ami nem általános jelenség a megyei lapoknál. Részletesen beszámol a jegyzői egylet életéről, a megyei gazdasági egyesület eseményeiről. Közli a különböző nógrádi hitelintézetek jelentéseit is. Ugyanilyen jellegű tudósításokat közöl Hont vármegyéből is. Külön rovatot nyit „Lelkészi és tanítói ügyek" címmel. Itt is helyet kap szatirikus megjegyzéseket tartalmazó rovat, „Rovás" címen. A vezércikkek nagy részét Tokay Lajos írta, a tárca rovat szerzői nem megyebeliek. Ezt maga a lap is bejelentette, mondván, hogy elsősorban a fővárosi lapokból kívánja átvenni szépirodalmi anyagát, amelynek színvonala vegyes volt: Kosztolányi Dezső mellett Dalmady Győző, Reviczky Gyula mellett Tormay Cecil is szerepelt. (Sajnos az utóbbiak voltak több46