Praznovszky Mihály: Nógrád Megye Sajtótörténete 1846-1919. (Múzeumi Értekező 2. - Salgótarján, 1985)

Egyéb lapok A korszakban három tanügyi-pedagógiai lap jelent meg. A Nógrádmegyei Tanügy-xö\, amely a Losoncz-Nógrádmegyei Híradó melléklapja volt, már tettünk említést. Elmondtuk, hogy példányai nem kerültek elő. Egy bibliográfiai összeírás adatai szerint viszont a század első felében még megvoltak az MTA könyvtárában.

51 Ugyancsak nem található példány az Időszaki Értesítő с pedagógiai lapból sem. Megjelenésére két ízben is hivatkozik a Losoncz és Vidéke.

52 Először csak bejelentették a lap indulását, majd később ismertették a megjelent első szám tartalmát. A Nógrád megyei tanker, tantestület adta ki, szerkesztője Dapsy Kálmán losonci kisdednevelő, a tankerület főjegyzője. Célja szerint a megyei tanítókat kívánta tájékoztatni a megyei pedagógógiai eseményekről. Két cikket említenek részletesen: az egyik az 1883ban Füleken tartott közgyűlés jegyzőkönyve, a másik Holles Dániel értekezése, amelynek címe: A néptanító mint népnevelő. A Kármán Társulat nyomdájában készült. Szintén Losoncon jelent meg a Nevelés című lap 1888—1891. között. Alcíme szerint „pedagógiai folyóirat", szerkesztője Peres Sándor, segítői Ember János és Hitter Ferenc. Kezdetben kéthavonta, később havonta jelent meg (a nyári szünet kivételével), a Kármán Társulat nyomdájában készítve. Szerkesztői közül Peres Sándor emelhető ki, aki az 1869-ben nyílt losonci tanítóképző intézet gyakorló iskolájában volt tanár 1882-től 1891-ig, amikor is Hódmezővásárhelyre került. (Ezzel magyarázható a lap megszűnése is.) Ettől az időtől kezdve az óvodai nevelés foglalkoztatta, óvónőképző intézeti igazgató volt Budapesten, szerkesztette a Kisdednevelés c. lapot, több tankönyvet is írt. Jelentős a szerepe a hazai óvodai nevelés korszerűsítésében. 1907-ben halt meg.

53 A lap célját így fogalmazták meg: „Akarunk embertanon és hiterkölcsi életen alapuló magyar nemzeti nevelést!... (a folyóirat) arra igyekszik, hogy a társadalom, család és iskola egymásra hasson, egymástól tanuljon s egybehangzóan, vállvetve munkálkodjék."

54 Elsősorban nagyobb lélegzetű tanulmányokat közölt, valamint külföldi pedagógiai híreket, irodalomismertetést adott. Kisebb hírekként beszámolt a tanintézeti hatóságok és a tanítók életének eseményeiről. Megjelentet egy terjedelmes mellékletet, amelyet Peres Sándor írt Komjáthy Anzelmről, aki 37