Horváth István: Nemzedékek Portrék Nógrád megye XIX. és XX. századi történetéből. (Múzeumi Értekező 1. - Salgótarján, 1983)

Az élet és halál két dátuma között Kilczer Béla 1897 áprilisában született Budapesten. Erdélyből idevándorolt szülei ugyan nem voltak túl jómódúak, de arra vállalkoztak, hogy három gyereküket taníttatták. A legifjabb: Béla a budapesti fasori evangélikus iskola után a felsőépítésű ipari iskolát végezte el. Nem áll szándékomban az élet minden állomásán végigkísérni, de az indulás azért mégis csak fontos ténye a fasori gimnázium. Sok neves tanárt, sok neves tanítványt adott ez az iskola a magyar közéletnek, a magyar oktatásügynek. A világháború pusztítása után 1921-ben — huszonnégy évesen — került Salgótarjánba. Kezdetben a bányánál — az SKB RT-nél — dolgozott. A zagyvapálfaivai építkezéseket tervezte, irányította. 1927-ben önállósította magát. Szakmai megoldásait és tevékenységét méltán jellemzi a felsorolt néhány példa: a még ma is látható emeletes lakóház — ,,a Kiczer-ház" — Salgótarján fő utcáján, a vízválasztó völgyzáró gátja, a felszabadulás utáni első bérházak, a Gyula rakodó impozáns épülettömbje, és magánházak sokasága. Az egyéni, családi tragédiák sorozata után szakadt rá — újabb katonai behívás képében — a második világháború, amely sok vonatkozásban formálta jellemét és próbára tette akaraterejét. A katonaságtól megszökött, és ezt követően lett polgármester negyvennyolc éves korában. 1945. július 13-án lemondott—leváltották. Ezután lényegében teljes szellemi és fizikai összeomlása következett be. Korábbi intenzitását sem a munkában, sem a közéleti tevékenységében nem nyerte vissza. Korábbi munkatársaitól magára hagyatva, a családja körében élt, és ilyen módon temették el 1971. március 4-én bekövetkezett halála után. Az intellektusa jellemzéséhez Kilczer Béla világra való kitekintési igénye — ahogy mondani szokás — már ifjú korában kialakult. Ezt példázza az is, hogy a saját szakmai nyelve — az építészet — mellett törekedett más módon kifejezni a környezetéről alkotott véleményét. Leginkább érzelmeit. Ezért verseket írt. Különösen korai—-de a kréőbbi^^ötteményekben is jelen van ez a hangulat, az érzelmi töltés — versei példázzák a megállapítást. Az is közhelyként hat, hogy általános tünet az ifjúkori versírás. De hogy ebben az esetben másról van 39