Horváth István: Nemzedékek Portrék Nógrád megye XIX. és XX. századi történetéből. (Múzeumi Értekező 1. - Salgótarján, 1983)

A család négy megyei alispánt adott, (egyet Zólyom megyének, hármat Nógrádnak) egy királyi kamarai tisztet, két megyei szolgabírót, egy alügyészt, egy aljegyzőt, egy fopénztarnokot. A kurucgeneralis két fiát külföldi egyetemre járatta. János fia Wittenbergbe, Ádám fia Berlinben tanult. A harmadik fiú György, ugyan nem járt sem külföldi, sem belföldi felső iskolába, hanem a gazdasággal foglalkozott. Mint a családon belül a legifjabb, elérte azt, hogy 1766-ban az éppen akkor egyetemi tanulmányait befejező Tessedik Sámuel Surányban, az uradalomnál házitanítóskodást és evangélikus udvari káplánságot vállaljon. A Sréter uradalomban megmaradt a házitanítóskodás szokása. A feladatra olyan személyt választottak ki, aki a puritán evangélikus egyházi nevelést biztosította, ugyanakkor az uradalmi lelkészi teendőket is ellátta. A család műveltsége a XVIII. század végétől szorosan összeforrott az evangélikusság eszméjével. A vallásos műveltségeszmény jelenléte és hatása mellett a világi ideák is érvényesültek a családban. E vonatkozásban különösképp a családhoz tartozó Ócsai Balogh Péter szerepét és tevékenységét tartjuk fontosnak. Ócsai Balogh 1789-ben az evangélikus hitfelekezet főgondnoka volt Nógrád megyében. E minőségében és korábbi politikai tapasztalataira építve szállt szembe 1790-ben a protestánsok elleni vallási türelmetlenséggel, illetve megfogalmazta a nógrádi nemesek központi hatalommal kapcsolatos sérelmeit. Az előbbihez kötődő ellenvéleményét még jóval később, a XVIII. század végi nagy nemesi ellenállás —amely egyúttal személyes politikai ellenállásának megszűnését is jelentette — letörését követően a nádorhoz — gróf Teleki Lászlóval közösen — írt emlékiratában is kifejtette, miszerint: „a clérus az 1790/9: XXVI. t. czikket nem ugyan közvetlenül, hanem alattomos úton, tervszerűen meg akarja semmisíteni." Ami nem jelentett mást, mint azt, hogy a protestánsokat ki akarták szorítani a politikai életből. A családi, a vallási életben megnyilvánuló, közvetlenül is érzékelhető hatás mellett volt egy harmadik, az előbbieket magasabb szintre emelő tevékenysége is Baloghnak. Az új eszme: a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavainak követése, amely a szabadkőműves páholyok ezidőbeni gyakorlatában érhető tetten. Ócsai Balogh Péter, akit az udvar is kiváló képességű embernek tartott, igen szoros kapcsolatban volt e mozgalommal. Kezdetben a pesti, majd a Selmecbányái és végül a balassagyarmati páholynak volt a tagja. Az ismert és feltárt névsorból különösképp azt 12