Vonsik Ilona: Gyűjteménykatalógus 1918-1919 (A Nógrád megyei történeti kutatás segédkönyvei 3. Salgótarján, 1986)

BEVEZETÉS A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet gyűjteményeinek — jelentőségénél fogva — különösen értékes részét alkotják a forradalmak — 1918—1919 — korának írott és tárgyi emlékei. Jelen katalógusunkban feltárjuk a múzeumainkban őrzött történelmi forrásanyagot a jobb tájékozódás, a kutatás és felhasználás céljából. A katalógus felöleli az 1918—1919-es forradalmi eseményekre vonatkozó dokumentumokat és tárgyakat, amelyek a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban és a balassagyarmati Palóc Múzeumban találhatók. Ezek országos, valamint helyi vonatkozásúak. E katalógusunkban bemutatunk minden írott és tárgyi emléket, mely 1918. október 31. és 1919. szeptember 1. között keletkezett, függetlenül attól, hogy hol és ki adta ki. így tehát ismertetünk 99 db iratot és igazolványt, 107 db plakátot, 71 db röplapot és röpiratot, 141 db kiadványt, 23 féle újságot, 96 db fényképet, 8 db képeslevelezőlapot, 10 db képzőművészeti alkotást és 13 db tárgyat. A forradalmak időszakából származó írott és tárgyi emlékek elsődleges rendezési elve: folyamatos sorszámozás, tekintet nélkül az anyag jellegére. Ezen belül: Az iratok, igazolványok időrendben (1918. október 31-től 1919. szeptember l-ig) kerültek leírásra. A plakátok országos és megyei bontásban, ezen belül a megyei vonatkozásúak ugyancsak időrendben. A röplapok, röpiratok téma szerinti csoportosításban, a kiadványok szerzői betűrendben, az újságok betűrendben, a fényképek: arckép, csoportkép és események megörökítése szerinti csoportosításban, a képeslevelezőlapok időrendben, a képzőművészeti anyag alkotói betűrendben, a tárgyi anyag címszó szerinti csoportosításban szerepelnek a gyűjteményben. Az írott dokumentumokból rövid tartalmi kivonatot, illetve idézeteket közlünk (irat, plakát, röplap). A kiadványokról és újságokról címleírást készítettünk. A Nógrádi Népszaváról és a Nógrádi Vörös Újságról nem készült leírás, mert mikrofilmen van gyűjteményünkben. A fényképeket tárgyuk szerint írtuk le. A képeslevelezőlapoknál közöljük az aláírók neveit is. A röplapoknál az egy oldalnál nagyobb terjedelmet jelezzük. A forradalmak időszakából származó anyagok döntő többségükben eredetiek, másolattal leginkább a fényképek között találkozunk. Ebben az esetben viszont a másolatok — az eredeti képek hiányában — dokumentális erővel bírnak.