Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Letűnt "Kocsma-csillagok" Salgótarján egén: A Pannonia

Feltevésünket, miszerint a Pannónia elsősorban a salgótarjáni izraeliták találkozó és szórakozóhelye lehetett, megerősítik a korabeli sajtó híradásai. 1909. január 20-án az izraelita hitközség választó tagjai tartottak a Pannónia kávéházban értekezletet a közelgő tisztújítás megbeszélésére. S azt, hogy még az 1920-as években is elsődlegesen a zsidó népesség társas összejöveteleinek céljára szolgálhatott egy viszonylag korai antiszemita levél néhány sora tanúsítja. A levél írója a zsidó ifjúság kulturestjét kifogásolja, amelyet a Pannóniában tartottak. Szóvá teszi, hogy a "felekezeti ízű kulturest nem a kultúra házában, hanem a bor és füstgőzben fulladó kávéházban zajlott le, ahol a nekitüzesedett szereplők allegorikusán de érthetően a keresztényi gyámoltalansággal foglalkoztak". 1937 októberében az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület frissen megalakult salgótarjáni csoportja tartotta itt bemutatkozó üléséi decemberben pedig vallásos tárgyú Chanukka estélyt rendeztek a Pannónia nagytermében. A Pannónia története eddigi ismereteink szerint két család nevével kapcsolódik össze. Az épület eredetileg "különböző elemeknek különböző céljaira szolgált - írta a századelő krónikása -, amíg végre egy vállalkozó szellemű vendéglátós" más toilettébe öltöztette s megcsinálta benne Salgótarján második szállodáját". Ez a vállalkozó feltehetően Polatsek Ignác volt, akit 1902-ben a már említett Korona szálló birtokában találunk. Pályája tipikusnak tekinthető, amennyiben előbb pincérként majd vendéglősként dolgozott Salgótarjánban, 1891-ben pellötérben a PANNÓNIA, a sarkon a VADÁSZ epülete 1910 körül