Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Kiállítások, rendezvények

funkciót is betöltöttek a párt- és tanácsi szervek, hiszen pl. a 70-es évek elején a Balassagyarmati Városi Pártbizottság és a városi tanács intenzívebb munkát igényelt a múzeum munkatársaitól annak ellenére, hogy formálisan egyik szerv felügyelete alá sem tartoztak. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez az elmarasztalás mára inkább pozitív kicsengésűre változott.) Az a felülről irányított bürokratikus modell, amelyre az imént utalni voltam kénytelen, nemcsak "felfelé" ragadható meg, hanem sokáig a művelődés alanyai, a lakosság figyelembe vételekor is érzékelhető volt. Mert ugyan több ízben is fontos feladatként esik szó arról, hogy a múzeumok már a tervezés időszakában építsenek a helyi közművelődési igényekre, ezek azonban döntően ugyanúgy intézményes igényt jelentenek, mint a szervezeti hierarchia fölső szintjein lévő párt- és állami szerveké. A helyi közművelődési igényeket, a lakóhely kulturális tevékenységét a művelődésügy helyi szervei és intézményei, iskolai KISZ-szervezetek, más tömegszervezetek és oktatási intézmények vagy fegyveres alakulatok, valamint szocialista brigádok képviselik illetve testesítik meg, nemcsak helyi, hanem főhatósági szinten is. Mindezek, az elmúlt politikai-társadalmi rendszer logikájából és erőviszonyaiból következő sajátosságok voltak, és a Palóc Múzeum e tekintetben inkább a háttérben valósította meg működését. Ugyanakor időtállóbb kezdeményezéseknek is helyt adott. Már az ötvenes években szakít a tárgy szemlélet kizárólagosságával és fénykép- film- és hangfelvételek is gazdagítják a szakma és a művelődés eszköztárát. A kiállítások terén az 50-es, 60-as években a néprajzi, irodalomtörténeti és képzőművészeti témák szinte végig hangsúlyosan szerepelnek. Madách és Mikszáth életművének tisztelete és f elszínen tartása folyamatosan megfigyelhető. A Madách emlékszoba mellett 1953-ban Mikszáth tiszteletére is rendeznek kiállítást, 54-ben Horpácson emlékszobáját alakítják ki, amely 5859-ben emlékházzá bővül. Madách Imre halálának centenáriumi rendezvénysorozata alkalmával 1964-ben jött létre a csesztvei Madách Imre Emlékmúzeum. A néprajzi tevékenység eredményeként még ugyanezen évben megnyílik a hollókői falumúzeum is. A Nógrád megyei szlovákság kultúrájának tiszteleteként és dokumentálásaként 1971 -ben Bánkon rendez be tájházat a Palóc Múzeum vezetése. A hetvenes évek elején múzeumi szakkör kezdi meg működését, melynek jelentősége nem tömeghatásában jelentkezett, hanem abban,