Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Szécsény lakói 1690-1700 között

Minden esetre tudjuk, hogy a letelepítettek egy része a füleld katonaság soraiból került ki. 6 Végülis: megnevezhető-e az újratelepedés minden résztvevője? Teljességgel aligha valaha is. Mégis: számbavéve a megnevezhetőket, emléket állíthatunk a számos névtelennek is, akiknek munkája, küzdelme, öröme benne van a mai Szécsény történetében, akik az itteni temetőben alusszák örök álmukat Nézzük előbb a számokat' 1698-ban 99 háztartásban 149 tizenkét éven felüli ember lett rovás alá vonva. A keresztelési anyakönyvek adatai azt mutatják, hogy az első tíz évben 240-nél több család, értem alatta, férj és feleség, élt itt Segítené a pontosabb szám megállapítását ha mindhárom anyakönyve megmaradt volna Szécsénynek. Sajnos e korai időszak halotti és házassági anyakönyvei elvesztek. A különféle összeírások és az anyakönyv alapján 1690 és 1700 között félezernél több felnőttet lehet regisztrálni. 1694-98 között 368 gyermek keresztclését jegyezték be a matrikulába. Még ha a legmagasabb csecsemőhalálozással számolunk is, amely a korban jellemző volt, akkor is e gyermekek fele az adott tíz évben életben volt Tehát a felnőtt és a gyermeklélekszám már ez alapján 700 fő körül mozog. Ha számításba vesszük, hogy sem a különféle összeírások, sem az anyakönyvek hatósugara nem ért el mindenkit akkor talán joggal feltételezhetjük, Szécsény lakossága 1700-ra 800-900 fő körül mozgott Érdekes, hogy a lakosságszám becslése ugyané időszakban egy másik mezőváros, Pásztó esetében hasonló eredményre vezetett 7 A Rákóczi-szabadságharcig, illetve az. 1710-es pestisig komoly törést semmi sem okozott a népesség növekedésében. S vajon miről árulkodnak a szécsényi családnevek? A számok mögé pillantva, a névszerint való felidézést megkísérelve, szólni kell egy nehézségről. A több mint félezer Szécsényhez köthető felnőtt személy egyötödének, pontosan 102nek családnevét nem ismerjük, mert azt valamilyen oknál fogva csupán N. betűvel jelölték. Például N. Mátyás, N. János. Sőt hét esetben keresztneve sincs kiírva, hanem csupán N.N. bejegyzés szerepel. Ennek oka talán a jobbágyszökésekben van. Akedvezőbb mezővárosi lakhatásért nevüket nem mondták meg vagy megváltoztatták. Érdemes megemlíteni, hogy Pásztó anyakönyvi bejegyzései között sokkalta kisebb számban fordul elő üyen eset 8 A meglévő családnévanyag viszont több érdekességet tartogat A családnevek nagyobb része helységnévből képzett Több utal arra, hogy a mezőváros környékéről, illetve Nógrád megyéből jöttek betelepülők. Ilyen nevek a Bujáki, Busái, Gácsi, Halászi, Hollókői, Kállai,Keszegi,Mulyadi, Nán-