Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)

Néprajzi gyűjtőtevékenység a Palóc Múzeumban

Néprajzi gyűjtőtevékenység a Palóc Múzeumban Minden múzeumi gyűjtemény áll tárgyi gyűjteményből (amely különböző szempontok szerint tagolható tovább) és segédgyűjteményckből. Néprajzban a segédgyűjtemények részint kiegészítő információkkal szolgálnak a tárgyi anyaghoz. Pl. leírás, fényképsorozat, film, videofelvétel rögzíti egy eszköz használatának mikéntjét, egyes tárgyak készítésének módját, viseletnél a felöltözködés menetét stb. Máskor viszont fordított a helyzet: egy népszokást, népköltészeti, népzenei alkotást vagy táncot a segédgyűjtemények őriznek különböző technikájú rögzítésben. S csak a cselekvések rituális vagy gyakorlati kellékei, kiegészítői kerülnek a tárgyi gyűjteménybe. Adattárban találhatók a kutatók terepmunka során készült feljegyzései, publikált formában mégnem hozzáférhető kéziratai. A népi írásbeliség emlékei, a parasztság kezén forgó nyomdai termékek (kéziratos vőfélykönyvek, paraszti visszaemlékezések, ponyvák, kalendáriumok stb.) is nagyobbrészt ide kerülnek. Tehát a segédgyűjtemények nem feltétlenül alárendelt szerepűek a népi kultúra emlékeinek őrzésében. 1990-nel bezárólag múzeumunk birtokában 8200 tételszámú néprajzi tárgy van. A fotótár 21 és fél ezer, a diatár közel 7000 felvételt tartalmaz (megjegyzendő, hogy a profiltisztításig más szakágak anyaga is ekét segédgyűjteménybe került), a Néprajzi Adattár tételeinek száma meghaladja az ezret) ez 36000 fölötti lapterjedelmet jelent). Ahhoz, hogy a számadatok mögé lássunk, hogy azokat tartalmilag értékeljük, szükség van némi bevezetőre: milyen tényezők alakítják egy múzeum néprajzi gyűjtőtevékenységét? Legtágabban magának a néprajztudománynak a tárgyköre adja a keretet. A néprajz vizsgálata kiterjed - Európában - az ipari forradalom előtt és alatt élt, majd annak következtében differenciálódott, falusi és mezővárosi népesség életmódjára, kultúrájára. Ebbe beleértendő e népesség különböző vagyoni helyzetű, különböző jogállású, illetve különböző nemzetiségű, különböző vallású csoportjainak termelő munkája, fogyasztása, tudatvilága, szokásai, művészeti törekvései, a közösség életét szabályozó intézményrendszerei. S mivel a néprajz történeti tudomány, a jelenségeket fejlődésében, változásaiban vizsgálja. A néprajzi múzeológia feladata az, hogy egyrészt a népi kultúra tárgyi tartozékainak összegyűjtésével segítse a tudományos kutatást, másrészt pedig az összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal, a kiállítás sajátos eszközét felhasználva, közvetítse az érdeklődőknek a tudomány ered-