Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1991/1. szám (Salgótarján)
A kiállításrendezés, mint interpretáció
A Nyolcak első kiállításukra így fogalmaztak: "A természet hívei vagyunk. Nem az iskolák látásával másolunk. Értelemmel merítünk belőle." Racionális művészetükben a szerkesztés és a komponálás került előtérbe. Mégis művészelük nem volt sablonos, mindegyikük egyéni módon értelmezte ezt. A München felé orientálódást végleg felváltotta Párizs - az izmusok hatása. A Nyolcak lényegében arra vállalkoztak, hogy az izmusokat magyarosítsák, meghonosítsák. Az expresszionizmus, szimbolizmus, kubizmus, futurizmus eszméi hatottak rájuk. Ezáltal a magyar művészetet képessé tették az intellektuális tartalmak megfogalmazására, közvetítésére. Városi művészek voltak, idegen volt tőlük a népies szecesszió programja. A Csoport szétválása után a haladást az Aktivisták képviselték. Az aktivizmust nem lehet csupán képzőművészeti irányzatnak tekinteni. Kassák Lajos, aki központi alakja volt ennek a csoportnak író és ideológus volt. A művészet szemükben közvetlen társadalmi erő, emberformáló aktív tevékenység. Általában az expresszív és a konstruktiv stílus elkötelezettjei voltak. A két világháború közötti művészeti élet nagyon sokrétű volt. A hivatalos művészet mellett a külföldi mozgalmak hatása csökkent, de a hazai haladó művészeti élet sem volt többé talajtalan. Az emigrációban élő művészek ugyan kiszakadtak a magyar fejlődésből, de az itthonmaradtak sem fordultak szembe az. avantgárdéval. A kiállítási lehetőségek, a művészeti folyóiratok újraéledése segítette a szép számban működő társulat művészeinek életét, tevékenységét. 1920-ban Lyka Károlyra bízták a főiskolai reform kidolgozását, melynek célja az volt, hogy ezen a szinten is folytassák a nagybányai szellemű művészetpedagógiát. . De nem csak a budapesti művészeti életet kell megemlítenünk. Itt voltak a paraszti élettel, a táj szépségeivel foglalkozó alföldi művésztelepeken dolgozó művészek, s Szentendre a maga intim kisvárosiasságával. Barcsay, Czóbel, a Ferenczy testvérek munkássága ekkor éri el csúcspontját. Sokat lehetne még írni erről a korról, az egyes művészek egyéni életútjáról, arról, hogy milyen volt Mihályf inak ebben a világban. A ma kibontakozó ujszenzibilitás is a századelő művészeinek életérzését, művészi felfogását folytatja, éli át ismét, a századvég impulzusaival dúsítottam Nem idegenek tehát a mai kiállítás látogatónak sem ezek a képek. Losonccal is azonosak kulturális gyökereink, ott sem ismeretlenek azok a művészek (pl. Mednyánszky László, Gulácsy Lajos stb.) akiknek festményeit, rajzait bemutattuk.
