Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Mikszáth tanítómestere - Fábry János kéziratáról

Mikszáth tanítómestere FABRY JÁNOS KÉZIRATÁRÓL "A tavalyi lepkéket teljesen pótolják a jövő éviek, a tavalyi virágok színét, illatát mindenben visszahozzák az érkezők, de a régi, érdekes, hasznos emberek helyébe apró, üres stréberek következnek. S ha van valami szomorú a világban, csak ez az." Mikszáth Kálmán fogahnazta meg ezt a - sajnálatosan gyakori aktualitása miatt is igen csak - szomorú gondolatot, kedves rimaszombati tanára Fábry János halála kapcsán. Mikszáth a Vasárnapi Újság hasábjain /19o8. febr. 9.6.szám/, ahol ez az írása megjelent, feleleveníti diákkori élményeit, az első lépéseket, melyeket gyermekként a rimaszombati protestáns iskolába, Fábry János a legifjabb professzor első osztályába kerülve tett. Fábry János életútjának főbb állomásai ismertek. 183o. július 31-én született Losoncon. Tanulmányait szülővárosa után Selmecbányán végezte. 1848-ban, igen fiatalon, honvéd tüzér volt, majd térparancsnoksági segédtiszt. A szabadságharc leverése után rövid ideig Jánosiban nevelősködött, majd 185o-től az osgyáni evangélikus gimnázium tanára lett. 1853 elején Bécsben találjuk, ahol fizikát, vegytant, ásványtant és geológiát tanult. Az osgyáni gimnázium és a rimaszombati protestáns középiskola 1853-ban történő egyesülésétől Fábry János egészen nyugalomba vonulásáig, azaz 1897-ig Rimaszombatban tanított. Majdnem félévszázados tanári munkájában szaktárgyait, különösen a botanikát nagy szeretettel, különös gonddal oktatta. Az iskolai munka mellett mindig maradt ideje szaktudományi kutatások végzésére, eredményei közzétételére. Publikált az iskola értesítőjében, tankönyvet írt, és a Magyarország vármegyéi és városai címmel kiadott