Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Holt legendák történelme - Rákosi Mátyás és Salgótarján

a perspektíva is fényesnek tűnt: "hittük hát, hogyne hittük volna, hiszen Rákosi Mátyás maga mondotta, hogy a kommunizmus felépítése a közeljövő kérdése, melyet még ő is meg akar, és meg is fog érni." /25 1948-1953 között lényegében az átlag magyar viszonyokra jellemzően fejlődött, mozgott - ha nem is virágzott - a Rákosi-mítosz Salgótarjánban is. A nagy beszédeit az országos párt és állami fórumokon túl az ország más vidékein: az Alföldön, a Dunántúlon mondta el. A korábbi Salgótarjánra szórt fény így arányosan megoszlott az ország többi városával, településével. Újra felfokozódott és országossá vált - elsősorban az országos, központi intézmények hatására - 1952-re, amikor Rákosi Mátyás 60. születésnapjára készült, majd azt az Operaházi csucsünnepséggel ünnepelte Magyarország. 1951-ben az MDP Politikai Bizottsága - ha igaz, Rákosi Mátyás távollétében - határozatot hozott a születésnapi ünnepségekről. Ennek lebonyolítására bizottságot hozott létre, amelynek vezetője Révai József, az akciót Horváth Márton PB tag, a KV agitációs és propaganda osztályának vezetője irányította. /26 Az ünnepségsorozatnak az elmúlt hét év dicsőséges fejlődését, a szeretett vezér érdemeit, a dolgozó nép háláját kellett tükrözni. Mindezt úgy, hogy a történelmi gyökerekhez: az 1919-es hős-Rakosi képhez kellett visszanyúlni. Ezen a ponton újra előtérbe nyomult Salgótarján, a tett színhelye. Az országos ünnepségek színvonala érdekében a tudomány, a művészetek jeles képviselőit kérték fel együttmiiködésre. Ennek során született meg Ék Sándor képe, amely a mítoszt megjelenitette, "valóságossá" tette. Neves irók közül Németh László, Nagy Tajos, Tersánszky Józsi Jenő nem vett részt írásával a dicsőítésben. A salgótarjáni csata hősét, Örkény István Az a titokzatos erő c. irása népszerűsített dicsőitette: a korábbi fordulatokra építve. A későbbi jeles író felhasználta a nem sokkal korábban Illés Béla által irt történetet is. Az Ék Sándor kép /festményvázlat/ az alábbi képaláírással jelent meg több kiadásban is: "A Magyar Tanácsköztársaság hősies honvédelmi háborújának egyik legdicsőbb fejezete volt Salgótarján védelme. Ezt a harcot is Rákosi elvtárs vezette, aki mindenütt a legveszélyesebb katonai feladatok irányítását vállalta. A kép Rákosi elvtársat a Salgótarjánba induló csapatok élén ábrázolja." /27 Máshol azt olvas-