Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Holt legendák történelme - Rákosi Mátyás és Salgótarján

kronológiájában is egyetértek a témában, a legutóbb tartott konferencia előadójával, aki a következő szakaszokat különítette el. 1919. augusztus - 1935/1936 között az elvi viták tüze e korszak történéseire is átterjedt. Az illegális komnunista mozgalom kiváltképp hangsúlyosan és méginkább önkritikusan foglalta össze a korszak politikai tapasztalatait. A figyelem középpontjába az elkövetett hibák kerültek, valamint a szociáldemokrata árulás nyomatékossá tétele. 1935 után - ismert tény, hogy a Tanácsköztársaság volt népbiztosait letartóztatták a Szovjetunióban, és ez érthető bizonytalanságot váltott ki a megmaradóttak körében. Az itthoni mozgalom a tapasztalatok vizsgálata, elemzése helyett a hallgatásba burkolózott. 1945-ös demokratikus változás sem hozott automatikusan kedvező fordulatot. Legfőbb baj az volt, hogy a legális MKP nem tudott válaszolni az 1919-es kommunisták kérdésére: hová tűntek vezetőik? 1948-1949 idején a hatalomra került kommunista párt arra tett kísérletet, hogy a saját történelmi előképét fedezze fel, találja meg a Tanácsköztársaság gyakorlatában. Ennek érdekében, történetét hozzáigazította az adott kor pártvezetése által diktált követelményekhez. Ekkor alakult ki az a kép, amelyben az események központi figurája, a párt alapitója, és a Vörös Hadsereg hőse Rákosi Mátyás volt. 1956 után reálisabb történelmi vizsgálatokra kerül sor. Ennek következtében az 196o-197o-es években készült monográfiák maradandó értéket képviselnek, noha a Tanácsköztársaság általános megitelesében még ma is vannak zavarok. /5 Lényegesnek tekintem azt a megítélést, amely a korszakról a ma szellemében így szól: "A Tanácsköztársaság nem egyszerűen a nemzeti államhatárok korrigálását, a magyarlakta területek felszabadítását tűzte ki célul, hanem mindenfajta államhatár és nemzeti elkülönülés lerombolását. Ez most objektive egybeesett a magyar nemzeti érdekkel is, hiszen más korrekcióval aligha számolhattak." /6 A történelmi tények megismerése, azok objektívebb kezelése tette lehetővé további összefüggések felerősödését. Világosabbá és kimondhatóbbá vált, hogy Rákosi és Salgótarján kapcsolatát mesterségesen szervezték. Ez a manipulációs tevékenység szorosan kapcsolódott a vezéreszmény, a vezérséghez elengedhetetlen személyi kultusz, más szóval a zsarnokság megjelenéséhez és önmozgásához. Az itt élők tudatának megfelelő előkészítése után, amikor világossá lett a helyi