Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/2. szám (Salgótarján)

Salgótarján címereinek változása

felső mezőben keresztben álló bányász csákánynyal és kalapácscsal az alsó mezőben pedig Salgó és Pécskő hegyei, előbbin Salgó várával A jobb oldali mező hófehér színű, a hegyek zöldek, a vár szürke, a kalapács és csákány fekete. A paizst övező díszítés és korona ural kodó színe az arany

." Fontosnak tartották megjegyezni még, hogy a baloldali Salgó hegy magasabb legyen mint a jobb oldali és a rajta lévő vár lehetőleg várromot jelképezzen. A felterjesztett címertervet a szakértők adományozásra nem találták alkalmasnak mivel a heraldika szabályainak nem felelt meg. Erről értesítették a belügyminisztert is, aki ezek után a város régi címerének használatát javasolta 1924. április 26-án. Mindezek ellenére a város vezetősége úgy döntött, /1924. május 16./ •hogy a régi címer a város jelenlegi kulturális és gazdasági jelentőségének nem felel meg. Ezzel tehát érthetővé válik, hogy a városi rangot nyert település miért kezdett olyan jelképeket használni hivatalos rendezvényein, amelyek címerszerű jelvényeknek hatottak. A helyi sajtóban 1923-ban a következő címerként használt jelképekről írtak: "A főtéri állomás homlokzatán áll ipari városunk két jelleg zetes címere: a szénmezőben elhelyezett égő mécses, körülötte a szén- vágó szerszámok, felül a magyar szent korona, a másik címer az üllőn