Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

Egy betemetett ipari műemlék

A külszíni szállítást végtelen kötélszállító berendezéssel végezték. A csilléket egy gócponton gyűjtötték össze, majd a két kilométer hosszú kötélpályára kapcsolták. A csillék így három közbeiktatott alagúton jutottak le a zagyvái rakodó szintjére. /A rakodó a régi salgótarjáni temető alatt volt./ Az alagút és a gócpont közötti mély völgyet az írásunk tárgyát képező híddal kötötték össze. Az építési munkákat 1911-ben kezdték meg, a visszaemlékezések szerint olasz hídépítőkkel. A 33 méter magas, 2oo méter hosszú és 5 íves vasbeton híd 1912-ben készült el a 25 méter hosszú hídfővel együtt. Ezzel a híddal vált feleslegessé az ideiglenes lóvontatású vasút s annak siklója, amit azonban meghagytak tartaléknak. / Tereztáró térképe.