Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

A helytörténet historiográfiájának áttekintése

történelemben egyediséget, hordozott. Ezt a sajátosságot - lévén hogy ez leginkább gazdasági eredetiséget is jelentett - későbbiekben is megőrizték. Nálunk az igény azonosságán túl, a helytörténet fogalma a nyugat-európa itól eltérő módon honosodott meg. A történeti Magyarországon kevés, kéthárom fejedelemség, ilyen értelemben territórium létezett: Erdély, Horvátország, Szlavónia. "Megyéink határai politikailag nem szabdalták fel független, külön részekre az országot." /6 Mindezért alakult - a fentebb már említett gyakorlat - ugy, hogy egyes községek történetének, földrajzi neveinek leírása, az erre épülő megyetörténet alkotta a helytörténet fogai mát. 2. A helytörétneti kutatás iránya és módszere Mind a két, a címben megjelölt feladat kijelölése tisztázó viták során alakult ki. A középkor-újkor feldolgozásának eltérő metodikája az oklevél és akta, az egyedi és tömeges irat megjelenése eltérő kutatói közelítést igénylő történetírói magatartás körül kristályosodott ki, és rendeződött is megnyugtatóan. Az oklevelek és az iratok történetírói kezelésének módjában megfogalmazható eltérő nézetek ütközésének fő irányait érdemes felidéznünk. Váczy Péter - a Helytörténeti kutatás problémái /1931/ - azt írta: "Men azáltal lesz helytörténetivé valamely anyag, hogy egy helység, vagy terület történetére vonatkozik, hanem mert történeti becse a helytörténet módszerével gyümölcsöztethető legalkalmasabban." /7 Mályusz Elemér szerint: "Váczy a történeti problémákat csak a forrásanyago keresztül látja... Nem mechanikusan és az anyagból kell kiindulnunk, hanem az embereket és az életet kell magunk előtt látnunk, s gondolkodásunknak, felfogásunknak organikusnak kell lennie." /8 A két nézet hatását tekintve megállapítható: az utóbbi terjedt szélesebb körben. Ennek nyomán bontakozott ki a földművelés és birtokművelés módjának, a kereskedelem gyakorlatának kutatása. A dűlőnevek, a földrajzi helynevek változatainak gy'ijtése. A községi önkormányzatok, azok jelképeinek vizsgálata. A társadalomtörténetben ágyazott csoportok, egyéni életutak, irodalmi jelenségek, társaságok, évkönyvek, lapok feldolgozása is e követelmény szerint valósult meg. Legújabb időszakunk, figyelemre méltó eredményeként egy-egy típusra példaértékű tanulmány is illeszkedik a fentiekhez: Szabad György: A tatai és a geszti Eszterházy uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés