Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1990/1. szám (Salgótarján)

A helytörténet historiográfiájának áttekintése

hogy a kérdéskört tudományos vizsgálatnak, elemzésnek vesse alá, és ennek eredményeként fogalmazódjék meg az iránymutatás, a munkálatok továbbfolytatására. Pesty Frigyes 1872-ben: A vármegyék történeti monográfiájának tervrajza cimü írásában lendítette pályájára a helytörténeti munkálatokat. A mű a kiegyezés szellemében fogant, szakmai tekintetben a helyi társadalmi totalitás, "a minden iránti érdeklődés" volt a jellemzője. /1 Tagányi Károly az 1894-ben írt: Vélemény a megyei monográfiák tervrajza ügyében című dolgozatában Pesty felfogását bírálta. Azt fejtette ki, hogy az: "illető terület szempontjából fontos adatok" feltárása lehet a lényeges cél, a szükséges. Az egyes községek adatainak történeti feldolgozását, a pon tos részadatok összegyűjtését tartotta elsődleges feladatnak. /2 A századfordulón elkészült monográfiák e kettősséget tükrözték. Mályusz Elemér századunk társadalmi és szakmai igényét fogalmazta meg. Véleménye szerint Tagányi felfogása nehezíti a részletekre irányuló nagy figyelme miatt az összefoglaló kép kialakítását. Mert ez ut'obiról sem mondhatunk le. Figyelmünkbe ajánlotta, hogy a középkor és az újkor történeti fel tárásának módszerei eltérőek. A 2o-as évek általános hangulatára építve, har súlyosabbá tette, szorgalmazta az újkortörténeti feldolgozások megszületése Lényegében ma is érvényes teendőinket a következőképp foglalta össze: az "újkori helytörténeti tanulmányok, amelyek felébresztik az érdeklődést; a vidéki társulatok megszervezése, amelyeknek munkálkodása a közép és újkor szerves kapcsolatbahozásával megteremti a tudományos történetirodalom igazi olvasóközönségét, és végül az integer Magyarország történeti földrajzának közös munka keretében való elkészitése." /3 A helytörténetírás konkrétumai - mint ahogy már jeleztem - a fentiek sze^ lemébe indultak a fogantatás útján, és értékes alkotásai e szellem megvalósulását hordozták. A XIX-XX. század fordulóján közrebocsájtott monográfiákoi köztük a Nógrád megye történetét összefoglaló, jórészt helyi erőkre támaszkodó Borovszky köteten - a Pesty-Tagányi hatás mutatható, ki.A huszas-harmim években - a megváltozott állami keretek által indukáltán - ujabb hullám indult a helytörténeti irodalomban. Nógrád a Ladányi Miksa féle megyetörténettel kapcsolódik a folyamathoz. A buzgalomban már mind a három iskola indító történész hatása, elegyesen kimutatható. E korszak utolsó periódusában Kiss István Simontornya történetének megírásával későbbi kutatók számára is követhető minőséget alkotott. A helytörténetírás újabb, mindmáig utolsó, értékeket felmutató hullámáig a 6o-7o-es évek fordulójáig kellett várni. Az egyetemek - elsősorban a-ELTE-, a Történettudományi Intézet karolta fel a szaporodó, szakma-