Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

tűzre az MDP 1953 júniusi határozata mely a termelőszövetkezetek bomlási folyamatát látszott erősíteni. Noha országos tendencia volt, Nógrádban kevésbé mutatkozott ilyen jel, bár törekvések itt is voltak. 3. A gazdasági konszolidáció /1957-196o/ Az 1956-os események Nógrádban is komoly megrázkódtatással jártak a gazdasági életben is. A politikai konszolidációt a gazdasági konszolidáció követte, de teljesítésére hosszabb időre volt szükség. Az 1957-re kidolgozott egyéves tervet a második hároméves terv követte /1958-196o/. Változatlanul elsőrendű feladat az iparosítás, ezen belül a nehéziparnak biztosítottak kiemelkedő szerepet. Azonban a szénbányászat, kohászat mellett a gépipar, vegyipar fejlesztéséről is szó volt már. Fejlődött az építőipar s a helyi ipari tevékenység a megyében. Elodázhatatlanná vált a termelés szerkezetének átalakítása, műszaki fejlesztése. Annak ellenére, hogy Nógrádban az ipar termelése valamivel több mint 2o %-al emelkedett, mégis lemaradt az országos fejlődés 3o %-os volumenétől. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is hasonló dinamizmussal történt. Mivel a termelőszövetkezetek 5o %-a felbomlott, 1956-ban csupán a gazdaságilag és politikailag megalapozottak maradtak együtt. Az MSZMP 1957 júliusi agrárpolitikai határozata a mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útját szintén a szövetkezésben jelölte meg. A megindult szervezési akció első szakasza 1958-59-ben az egyéni gazdák megnyerésére irányult. A második szakaszban 1959-196o között elsősorban a középparaszti rétegeket vették célba, megnyerésükkel lehetett teljessé tenni a szervezés folyamatát. A harmadik-szakaezban 196o-61-telén, a megyében is befejeződött a mezőgazdasági tulajdonviszonyok szocialista átalakítása. 1961-re 148 TSZ, 4 termelőszövetkezeti csoport 31 ezres tagsággal gazdálkodott. A nagyüzemi gazdálkodás előnyei azonban csak a negyedik ötéves terv időszakában bontakoztak ki igazán.