Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

Az ejtőernyős hadtest a partizánháborúban

kar nem tudta biztosítani. Az Ejtőernyős Hadtest ebben az időben megszállva tartotta a következő területeket: Az Első zászlóalj a Vajskovo-völgyöt, a Második zászlóalj Bystrá és Myto környékét egészen a Maluzinai utig, a Harmadik zászlóalj Horná Lehotától északra a Svibovai magassági pont környékét a Negedik zászló alj Hronectól délnyugatra/Osrblie körül/ a Hadtest vezérkara a Vajskovai völgytói északra Mosókonyha menedékházkörnyéke volt. Az Ejtőernyős Hadtest helyzete 1945 február 11-én a következí Egység tisztek törzsőrmesterek altisztek katonák összesen Vezérkar 11 4 2 17 1.zászlóalj 25 18 lo7 5 3 2o3 2. zászlóalj 12 1 29 3o 72 3.zászlóalj 11 1 23 6o 95 4.zászlóalj 9 4 22 81 116 összesen : 68 28 183 224 5o3 A kiállítás befejező része az Ejtőernyős Hadtest tradíciójával foglalkozik /emlékezetes helyek, emlékkönyvek, némely iskola a Hadtestről való elnevezése stb./ Szeretném még leszögezni és aláhúzni, hogy az Ejtőernyős Hadtest mindvégig nagy katonai felkészültséggel rendelkezett és har ci kedvével és politikai meggyőződésével becsülettel megállta a helyét. Harcolt azokért az eszmékért, amelyek a Kommunista Párt programjával azonosak, a Csehszlovák Köztársaság megújulásáért, két egyenrangú nemzet platformja alapján, a demokratikus, népi és szocialista államért. Az Ejtőernyős Hadtest tettei alapján ugy Íródott be a történelembe, mint legjobb harcosa a nemzeti felszabadító harcnak, mint egyike a harcra felkészült haladó szellemű szlovák és cseh népnek, mint a tudás kútforrása és a testvériség példája nemcsak a szlovák és a cseh nép között, de a Szovjetunió népeivel is. dr.Milos Stilla, Csc.