Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)
A Nógrádi Sándor Múzeum térképgyűjteménye
A Nógrádi Sándor Múzeum líRKÉPGYiJTEMENYE A térkép mint tudott a földfelszín valamely kisebb vagy nagyobb részének arányosan kisebbített ábrázolása sík felületen. A térkép a természetjáró turista útitársa, vezetője, de ugyanígy vezetője a történésznek is a helytörténeti kutatásban, a múltban való kalandozásban,ha ért a térkép "olvasásához". Bármely földrajzi területről olvashatunk részletes leírást, de igazán áttekinteni, megismerni csak térkép alapján tudjuk. Ugyanis a térképi ábrázolások a szöveges leírással szemben a területet térbeli kiterjedésében, egyszerre három dimenzióban, a természetes és műtárgyakat arányos kicsinyítésben vagy egyezményes térképjelekkel ábrázolják. A korszerű történelemtudomány kutatása felhasználhatja a régi térképek adatait arra, hogy képet nyerjen a vizsgált terület felszínének változásairól, gazdag névanyagáról, a folyók, hegyvonulatok, utak, települések, vasútvonalak, ipartelepek, bányák,, malmok, huták és mezőgazdasági területek /erdő, rét, szőlő, szántó, stb./ kölcsönös viszonyáról, területi elhelyezkedéséről. Jogosan elmondhatjuk, hogy történelmi, földrajzi, régészeti kutatások közös forrása és alapja a térkép. A nagy könyvtárak, levéltárak, intézmények sorában a múzeumok is kialakították, illetve kialakítják térképgyűjteményüket a sajátos gyűjtési profiljuknak megfelelően. A Nógrádi Sándor Múzeum 458 db eredeti térképlapot /nyomdai sokszorositásuak/ és 248 db fotónegatív és fényképmásolatú térképet őriz. Ezek feltárása és katalogizálása folyamatos munkát jelent. Felhasználás szempontjából a gyűjtemény térképeinek csoportosítása a következő:
