Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A lengyeli kultúra lelőhelye Bánkon

À lengyeli kultúra lelőhelye Bánkon Nógrád megye területéről eddig a későneolitikum időszakát jelentő lengyeli kultúra legkésőbbi fázisának lelőhelyeit is­mertük. Ilyen korú a nógrádkövesdi, patvarci, valamint a fo­lyamatos feltárás alatt álló csesztvei lelőhely. Az elmúlt évben, a régészeti gyűjtemény revízióját elő­készítő munkálatok során akadt a kezünkbe egy felirat nélküli, nagyon érdekes leltározatlan anyagot tartalma­zó doboz, melyben szerencsére volt egy belső cédula a lelő­hely pontos megjelölésével, és egy llsvél is, mely az előkerü­lés körülményeit tisztázta. /KFM Rég. Adattár 144.89./ Bánk és Romhány között, az ún. Szarka-hegy lábánál 1986 tavaszán szennyvíztisztító építését kezdték el. A földmunkák során egy régészeti lelőhelyet bolygattak meg. Miklós Zsuzsa kolléganőnk a közelben, Perőcsényben ásott, őt értesítették, s a helyszínre érve a felszínről bőséges anyagot gyűjtött. Ugyanakkor a legfelső derítőgödör falában kemence maradványa­it is sikerült megfigyelnie. A leletanyagot átnézve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a lelőhely a lengyeli kultúra korai fázisába tartozik. A helyszíni szemle anyagában négy darab fazék peremtöre­déke található. A legérdekesebb az az enyhén kihajló, hosszú­kás, átfúrt bütyökdísszel ellátott peremtöredék, melynek kül­ső és belső oldalát vörös színű pasztózus festés díszíti. /1. ábra/ A bügyökdíszítés mellett a koralengyeli kerámiákon a vörös festés a leggyakrabban alkalmazott díszítésmód. A plasztikus díszek a lengyeli kultúra kerámiáján elsősor­ban praktikus célokat szolgáltak, az edények kézben tartását segítették. A banki darabokon leggyakrabban az egymás mellé rakott kis hegyes bütykök fordulnak elő. /3. ábra/ Található a leletanyagban egy vékonyfalú, kisméretű csé­sze hastöredéke, melyen vékony karcolt díszítés látható. A

Next

/
Thumbnails
Contents