Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)
A plébánia történetek mint a néprajz és a helytörténet forrásai - Nógrádszakái példáján keresztül
A nógrádszakáli plébániatörténet néprajzi vonatkozású részeinek ismertetésekor az előbbiek értelmében nem tekinthetjük releváns megállapításoknak a szakaliakra s különösen a cigány lakosságra vonatkozó értékeléseket, ezek egyéni véleménynek számítanak csupán. Birtokviszonyok és a földosztás értékelése, valamint egyéb foglalkozási rétegek, az 194o-es évek második felében. "A földbirtok megoszlása a földreform előtt egészen szerencsétlen volt mert négy középbirtok /3oo-6oo kth./ mellett néhány 4o holdas, valamivel több lo-2o holdas, kb. 2o 5-lo holdas gazda volt, a többi 1-2 holdas vagy földtelen zsellér volt, aki legfeljebb egy házrésznek meg 1-2 csatorna szőlőnek volt tulajdonosa. Az ötholdasokat és a több birtokosokat jobbágyoknak nevezték és nevezik ma is, amely szóban mintha az irigyelt "gazdag" elnevezés volna érezhető. A földreform juttatott ugyan a nincsteleneknek is 1-2, esetleg csak fél holdat, erre azonban bátran lehet mondani, hogy több gondot okozott nekik, mintsem hasznot, mert a megélhetéshez édeskevés amit kaptak, a régebben napszámból élők napszámba csak elvétve járhattak, a régebben summás munkára járók száma pedig páronkint 6oról 2-re esett le. A volt gazdasági cselédek visszasírják azt az időt, mikor negyedévenkint csak "tartani kellett a zsákot". Gazdasági helyzetük nem javult, hanem romlott, mert a nekik juttatott kevés és távoleső föld leköti őket, de megélni nem tudnak belőle. Iparoscsalád vagy 15 van, de ez is inkább apjától leste el mestersége fortélyait és azért komoly és tanult iparosnak - 1-2 kivételével - nevezhető és ipara mellett gazdálkodik is. Az értelmiséghez a papon kívül két tanító és egy jegyző tartozik a megfelelő segéderőkkel, no meg az állomási elöljáró. Van azután vagy 2o főből álló katonaság. Kocsma 4 van a községben. Végül pedig meg kell említenem a falu átkát kb. 17o főt számláló cigánytelepet, mely közvetlenül a templom ill. temető mellett terül el. A plébános fájdalmára szomszédai nemcsak az említetteknek, de egyben a plébánia és a templom földjeinek is.
