Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

Választási táblajáték

Ugyanezt variálja a "Ritka búza..." dallamára egy másik versike: "Orága a hús, drága a zsír, drága a só, Drága minden ennivaló. Nem jut már a dolgozónak Csak a siber láncolónak, Annak jut feketén, minden jó. Megállj siber, feketéző, Győzni fog az M.K.P.! Elmegy akkor a jő dolgod, Bányában kell csillét tolnod Boldoggá lesz minden magyar dolgozó." Az általános célok megfogalmazása során nemcsak a röplapok, plakátok utján, de dalba foglalva is célba veszik a parasztságot. Méghozzá a férfiakra leginkább befolyás* gyakorlókon, a nőkön keresztül, mondván: "Lányok, lányok a faluban, Böske, Manci, Klári, Zsófi, Juliska! Rátok, rátok, rátok is gondol a Értetek is harcol a kommunista. Kiáll nemcsak magáért, Minden ember jogáért, Szebb és jobb világot akar, Ezért harcol minden magyar családért." Egy-egy párt megítélésénél a választók szempontjából közvetlenül gyakran az azt képviselő országos és helyi személyek a döntőek. Ezt később, a választások után Rákosi is többször hangsúlyozta. Az országos vezetők népszerűsítése azonban azért is lényeges dolog volt, mert általában -egy-egy kerület választási listavezetőiként is szerepeltek. Kállai Gyula, aki 1945-ben szintén listavezető volt Hajdú-Biharban, így látja, visszatekintve: "A választási szisztéma nagy politikai jelentőséget tulajdonított a képviselőjelöltek személyének. Természetes, hogy minden párt a maga legnépszerűbb,vagy annak hitt vezetőit igyekezett csatasorba állítani. Különösen a listavezetők kiválasztására fordítottak nagy gondot. Egy ismert, népszerű listavezető a többi jelöltet is minősítette: lám mindannyian ilyenek vagyunk!,..A pártvezetőket három-négy helyen is megtet-