Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/2. szám (Salgótarján)

A Nógrádi út

3 . Településszerkezet Nógrád megye településszerkezete az elmúlt 45 évben jelentősen nem változott. Az újonnan várossá előlépett nagyközségeink léte sem változtat semmit azon a tényen, hogy Nógrád megyében csak két igazi város van: Salgótarján és Balassagyarmat. Nógrád falvainak többségében a népesség alig éri el az ezer főt. Közellátási viszonyai nem tlil jók: egy-egy árucikk beszerzéséért a nagyobb központokba kell bemenni. Művelődési viszonyait tekintve az iskolák, a művelődési házak mellett nagy szerepet játszik a helyi kocsma, meg a disco, meg a templom, de falun ez inkább az idősebb asszonynemzedék "szórakozásának" fő szintere. Nógrád apró falvainak - elsősorban a Cserhát vidékének férfinépessége adja a megye ingázóinak a többségét, akik hétfőn korán reggel útrakelnek, hogy aznap este vagy pénteken térjenek vissza Budapestről, Nagy probléma e falvakban az ifjúság városokba vándorlása . Súlyos, behozhatatlan hátrányok származnak Nógrád megye egyoldalú fejlesztési koncepciójából. A kereskedelem, a kommunális ellátás, infrastruktúra elhanyagolása egyre inkább növelte a lemaradást. A lakáshelyzet, közművesités megoldatlansága napjainkig élő problémák. 195o-ben a megye nem rendelkezett gázvezetékkel, s a községek 3o %-ába még mindig nem jutott el a villany. Elhanyagolt úthálózat, közlekedési gondok vártak megoldásra. 195o-ben a megye területrendezése során a megyeszékhelyt Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték. Ezzel bekövetkezett az amitől a gyarmatiak már a századeleji Losonc-Gyarmat székhelyvitában tartottak: elkerült a megyeszékhely tőlük, mégpedig Salgótarjánba. Ez a változás Balassagyarmat fejlődését egy időre meg is állította. Súlyosabb következménye ennek a két város kapcsolatában a máig élő gyökeret vert ellentét, ellenségesség, féltékenység. Nógrád megye történetében szilárdan tartja magát egyfajta értelmiségellenes hangulat. Ez a még a múltból örökölt ellenszenv átmentődött napjainkig. A megyében a vizsgált idő-