Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

Miért ne lehetne eredeti?

Festészetén és elméleti Írásain túl nem felejti el eredeti tanult szakmáját sem. Művészi szintre emeli a fametszetet. Kihasználja a technika és a vonalrajz minden fortélyát a perspektíva és a plaszticitás /fény-árnyék/ érzékeltetése érdekében . 1495-től kezdve maga adja ki grafikáit, réz- és igen kedvelt fametszeteit, könyvvé fűzött sorozatait, melyet saját sajtón nyom. Nagyobb önállóságot kivánt, mint amekkorát általában az illsztrátorok megkaptak. 1498-ban jelenik meg a 15 lapból álló "Apokalipszis" sorozat. Egyszerre adja ki németül és latinul. A könyv szövege és az illusztrációk kapcsolata sajátos. A metszetek hátoldalán, nem pedig mellettük van a rájuk vonatkozó szöveg. Egyszemélyben végzi a könyv szerkesztését és kiadását, mely St. János szövege mellett egy képekben elbeszélt teljes történet. Ezeken a lapokon már alkalmazza a tónusozást, a vonalhálós megoldást, mely új felfogás a fametszetben. 1498-1519 között dolgozik a "Nagy Passió" sorozaton, mely 11 lapot és egy címlapot tartalmaz, a szorosan vett passió stációit metszi rájuk. Ezzel szinte egyidőben /15o2-151o/ készíti a Mária életét és halálát feldolgozó 11 metszetből és egy fedőlapból álló sorozatát. Dürer szerint a művészet egyik, nagyon fontos feladata a bibliai történetek és a szentek életének megjelenítése, így juttatván el e tanítást minden emberhez. A korabeli szokások metszetek vásárokon való árusítása - és a sokszorosító eljárás viszonylagos szaporasága mindezt a XIV-XV. század fordulóján lehetővé is tette. 15o8-151o között készíti a "Kis Passió" sorozatot, melynek 36 lapja Ádámtól és Évától az Utolsó ítéletig a Biblia valamennyi lényeges jelenetét ábrázolja. A "Krisztus az Olajfák hegyén" cimü metszet ebbe a sorozatba illeszthető bele. Krisztus imája az Olajfák hegyén lényeges momentuma a kereszthalállal beteljesedő passiónak. Az Utolsó vacsora után Jézus kimegy tanítványaival az e hegy lábánál,