Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1989/1. szám (Salgótarján)

Események sodrában 1918-19.

nemzeti összefogásra alapozni, azonban ezek tényleges megvalósítása, ill. eredményei elmaradnak a lehetőségektől is. Nógrádban a hatalomváltás nem jelent súlyos megrázkódtatást, hisz a háború alatt felgyülemlő problémák nyomasztó hatása 1918 őszén egy felszabaduló, reménykedő közhangulatba váltott át. Főként az értelmiség számára volt aktivizáló a polgári demokratikus forradalom. A városokban - Balassagyarmaton és Salgótarjánban - ez a réteg a kezdeményező, az újat kereső. A nemzeti tanácsokban a munkásság képviselői is egyre jelentősebb szerepet játszottak. A falvakban azonban sok helyen meg sem alakult a nemzeti tanács, a korábbi közigazgatás vezetői maradtak az irányítók továbbra is. 1919 elejétől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország az antant hatalmak szemében legyőzött ország, amelynek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a következmények fő terheit viselni kell. A korábbi nyugat-európai külpolitikai orientáció így kudarcot vallott, s egyre inkább előtérbe került a Szovjet-Oroszország felé tájékozódás. A belső erők polarizálódása is támogatta ezt. A jobboldal részéről egyre nyíltabb és szélsőségesebb támadások érték a Károlyi Mihály nevével jelzett politikát. Azonban a baloldal felé tett lépések sem voltak egyértelműek és fogadtatásuk is felemás. A KMP létrejötte és fellépése a tömegekben új "tiszta" erőként jelent meg. Az adott helyzet kritikája és megoldási javaslataik radikális változást ígértek, s ezért gyorsan növekedett tömegbázisa. A polgári kormány ebben a helyzetben fokozatosan felőrlődök. Már nemzeti alapon sem tud eredményt elérni, hisz Magyarország jelentős része antant megszállás alatt van, s az újabb ultimátum, a Vyx-jegyzék, szintén területek átadását követeli. így a polgári demokratikus rendszer - melyet Mód Aladár kora leghaladóbb polgári demokratikus törekvéseként jellemzett - nem tud megszilárdulni, képtelen megbirkózni az akuttá váló belső problémákkal. Megyénkben ezen időszaknak az általános magyarországi vonásai mellett van egy sajátossága is. E területre 1918 végé-