Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

„Több kedvem is vala a ^ü^ázáshoz" "Több kedvea is vala a karikázáshoz, Csűrökhöz, lapdához, aint a tanuláshoz, Télben gyermekekkel jégen korcsolyáztan, Nyáron az erdőben vélek aadarásztaa." A Nógrádi Sándor Múzeumban a gyerekek, a tanulók ismereteinek bővítésére kiemelt figyelmet fordítunk. A minden évben meghirdetett iskolai játék /Gyertek a múzeumba!/ mellett fakultációs csoportoknak, történelem-barát köröknek tartunk foglalkozásokat, gyűjteményi bemutatókat. Rendszeresek a múzeumi tanórák, s maguk a pedagógusok is szívesen hozzák el tanítványaikat egy-egy környezetismeret, történelem és rajz órán. Igyekszünk minden évben olyan kiállítást is szervezni, amely az ő világukhoz igazodik. Idén ilyen a "Finn-fajáték" bemutató volt. Dr.Mirja Kalliopuska írja e kiállítás ismertetőjében: "A játszás képessége jelzi a gyermek lelki szabadságát - szabadságát, amelylyel egészséges módon uralja környezetét, de nem terrorizálja. A gyermeki fejlődés célja: a játék képességének olyan magasfokú elsajátítása, hogy ez a képesség megőrződjék egészen a felnőtt korig, belsővé vált játékos kedvként és humorérzékként. Nem ok nélkül beszélnek manapság a homo sapiens, a gondolkodó ember mellett a játszó emberről, a homo ludensről." A kiállításon a régi és új játékokat láthatták a gyerekek. Ezek nem ismeretlenek számukra, hisz ugyanúgy meghonosodtak nálunk, mint Finnországban és más nemzeteknél. Az alábbiakban - hogy ezzel is kicsit megőrizzük - újra láthatók a gyermekkor kedves és jellegzetes játékai a múltból és a jelenből.