Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

Egy ismeretlen forrás a palócok és a barkóság kutatásához 1910 -bői \ Nógrád megyei hírlapok és folyóiratok néprajzi szempontú tanulmányozása közben bukkantam rá Szvoboda Árpád Barkóság című négy részes cikksorozatára. Az írás a Szécsényi Hírlap, szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap 191o-es évfolyamában jelent meg, a 'ebruár 26-tól március 18-ig terjedő számok eredeti tárca rovataiban cikksorozat tudomásom és tájékozódásom szerint a néprajzi írodaomban ezidáig ismeretlen, még Paládi- Kovács Attila: A barkoság s népe c. monografikus feldolgozása sem utal rá. Ezért a jelen keetek között szeretném felhívni a figyelmet a néprajzi források eme, ddig lappangó, apró mozaik-szemére. figyelemfölkeltést több szempont is indokolja. Szvoboda Árpád aatgyújtése a századforduló tájáról való, és ezidőből minden hitses adat "aranyat ér", mivel ezeknek meglehetősen szűkében vagyunk. szerző palócokról és barkókról írt vázlata témájánál fogva is köelebbről érint bennünket, hiszen mindkét néprajzi csoport részben elen van Nógrád megyében /Zabart, Ceredet, Szi1aspogonyt és Zagyarónát a nép barkónak tartja/. A könnyed stílusban megírt beszámoI ő jónéhány, egyebek közt több hiánypótló-néprajzi adatot tartalmaz. gyanakkor, ha a Barkóság című írást el akarjuk helyezni a századDrduló tájékának néprajzi gyűjtései, kutatásai sorában, egyfajta îllemzésként azt mondhatjuk, hogy Szvoboda Árpád munkája az adott lőszakon belül sem első-sorban szaktudományos jellegű, ím véletlen, hogy nem az akkor már 2o éve létező Ethnographiában, ;m is a tíz évvel koráboan megindított Néprajzi Értesítőben, ha>m a Szécsényi Hírlap hasábjain jelent meg. A publikációnak ez a illege tetten érhető a tartalmon és formán egyaránt. Az első viigháborút megelőző évtizedekben általában a szakirányú adatközseknél is elmarad a gyűjtés körülményeinek pontos és következetes