Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/2. szám (Salgótarján)

- 2o rint tőle tudjam meg meddig fog jönni a vizáradás, a családjával együtt kiköltözött. De a mikor elrendeltem, hogy földtöltést csináljanak a munkások a háza körül, térdreborult és könyörgött, hogy ne tegyem tönkre, mert ha véletlenül az a szerencse érné, miszerint a vizáradás a házát összedöntené, ugy a biztosítási összegből a mit kap újra felépítheti. így természetesen a sánczolást nem eszközöltettem. Bár a vizveszély teljesen elmúlt, még két éjjelen keresztül fenn virrasztottunk és a korcsmáros, kitől a bort és szilvóriumot vettük, hét tagu családjával együtt, hozzám jött köszönetét és háláját kifejezni . Ugyancsak elismerést szavazott az elöljáróság, de amikor benyújtottam a számlát, nagyon meghőköltek és a városi főbíró előtt ünnepélyes fogadalmat kellett tennem, hogy jövőre a vészbizottsági elnökségre nem pályázom. Mint utólag hallottam, helyemre eddig 31 pályázó jelentkezett.