Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)

Exogámia Pásztón a XVIII. században

Vác /Pest m. / Verebély Mátraberebély, Nógrád m./ Verele /?/ Vizslás /Nógrád m./ Morva Német Birodalom Ismeretlen helyről Ezek az esetek vonatkoznak arra a házastársra, akinek neve mellett az "advena" szó áll. 1712 173o,1744,1752,1781,1783,1786,1791,18i 1734 1721 1732,1733/2,1734/2,1735,1739,1743,174i 1749,1751,1752,1753,1757,1766/2,1776 1773,1774/3 1726,1753,1752,1755,1770,1775 1695,1718,1730,1737/3,1739, 1742,1743,1746,1750, JEGYZETEK 1. így nevezi Pásztót Bél Mátyás, Békefi Rémig és Soós Imre. Hogy ez pontosan mit jelent az nem deríthető ki, de annyit mindenesetre jelöl, hogy legalábbis a környező településekhez képest népesebbnek ítélték. 2. Országos Levéltár Reg.

Dec. Heves megye Pásztó bordézsma 1549, Gabonadézsma in: Dézsmajegyzékek 1. Heves és Külső-Szolnok vármegye Eger, 19B1. Borovszky: Heves megye 3. Békefi Rémig dr.: A pásztói apátság története IIII.

Bp.1898, 1.520.

p. 4. Békefi I. 165.

p. 5. Canonica Visitatio Pásztó Nógrád m. Levéltár Filmtár 9o. doboz 487o. kocka 6. Fekete Lajos: A hatvani szandzsák 155o. évi adóösszeírása Jászberény, 1968 64-68 oldal 7. Pásztó születési, házassági és halotti anyakönyvei 1693-1895 Kubinyi Ferenc Múzeum Filmtár 8. A becslés alapja az 1696-os adóösszeírásban feljegyzett 68 adózó családfő, valamint a születési anyakönyvben ezen túl szereplő családok. Ezek alapján legalább loo-llo családot feltételezhetünk Pásztón. Az ötös szorzót alkalmazva a valószínű lélekszám 5oo fő. A forrásokban meg nem ragadható személyekkel elképzelhető a Boo fő. 9. Jöhettek komplett családok, vagy nem házasodott meg. lo. Anyakönyvezésük Pásztón 1833-ban indult meg. Hausel Sándor