Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)

Exogámia Pásztón a XVIII. században

mutatják, hogy 1693-tól a Rákóczi-szabadságharcot követő pár évig a környék csak a szűkebb környezetet jelentette. Időrendi sorrendben a következő településekről származott egyik vagy másik házastárs: Rimóc, Hasznos, Szentjakab, Hollókő, Fancsal, /Zagyva/ Szántó, Szurdokpüspöki, /Nagy/Bátony, Jobbágyi, Heréd, /Gyöngyös/ Oroszi, Bogács, /Mátra/Szőllős, Tar, Bata, Széplak, Csány, Sztregova. /itt meg kell jegyezni, hogy a szabadságharc alatt előfordult 4 szegedi és egy váci származású házastárs is, de ezek a rendkívüli eseményeknek tudhatók be./ Az 1715-ig kötött házasságszámok és születésszámok alapján Pásztó lakossáQ gát ezen időszakban 5oo-8oo főre tehetjük maximálisan. A környékről történő betelepülés és beházasodás 1716-tól mind az érintett területet, mind a beköltözők számát illetően nagy mértékben kibővült. E népességmozgás túllépett a fentemlített pár hevesi és nógrádi falun több vonatkozásban. Egyrészt a hevesi és nógrádi falvak köre szélesedett ki. E szélesebb körből azonban az egész 18. századon keresztül kiemelkedően magas számban jöttek a következő falvakból: Hasznos, Szentjakab, Szőllős, Tar, Palotás, Ecseg, Csecse. Pásztó exogám kapcsolatait vizsgálva tulajdonképpen az említett falvak betelepedését is jobban kellene ismerni. Sóos Imre a szlovákok bevándorlásának fő származási helyéül Nógrád megyét nevezi meg. De például Szentjakab lakóit Hevesben Bél mátyás szlovákoknak nevezi. Innen pedig igen nagy arányú beáramlás volt Pásztora. Hogy Szentjakab pontosan honnan települt be nagy vonalakban ismert: Gömör, Pest és Trencsén megyékből. Másrészt kimutatható a Jászsággal kapcsolat: A1sószentgyörgy, Apáti, Árokszállás, Berény , Fényszaru szerepelnek származási helyként, mindenek előtt a század első felében. Harmadrészt meg kell említeni az ország határain túlról érkezőket. Az anyakönyvek tanúsága szerint általánosságban az állapítható meg, hogy nagyobb számban morva területről, 2o esetben, kisebb számban a Német Birodalomból, hat esetben. Valószínű, hogy az "ismeretlen" megjegyzés, ami helységre vonatkozik, e két területet illeti. Mindez összesen sem éri el a félszázat a feljegyzett több mint 6oo exogám esetből. Gyanítható,