Horváth István szerk.: Múzeumi Mozaik 1988/1. szám (Salgótarján)

Nógrád megye műszaki nagyjai. Borbély Lajos /1843-1923/

gozott, innen hívta megy Salgótarjánba Buch Gyula 187o. október 19-én. A fiatal kohómérnök feladatul kapta az üzembehelyezéshez nélkülözhetetlen kavarókemencék hibáinak kijavítását. A feladatot sikeresen megoldotta. Műszaki ismereteinek, korszerű tudásának gyakorlati megnyilvánulását itt ismerhettük meg, mikor a közvetlen tüzelésre épített kavaró és forrasztó kemencéket a Siemens-féle regeneratív széngáztüzelésre építette át. /A technológiát 1875-ben Ózd is átvette/. A hazai szénre alapozva a Siemens-Martin féle regeneratív széngáztüzelésű acélgyártó kemencét Borbély Lajos honosította meg Salgótarjánban a közvetlen széntüzelés helyett a kavaró és forrasztó kemencéknél világelsőként a kohászatban. A gáztüzelés sikeres alkalmazása révén a salgótarjáni gyár fejlődésnek indult, bár az üzemvitelhez szükséges nyersvas tekintetében még mindig a piacra volt szorulva, mivel sem vasércbányával, sem vaskohóval nem rendelkezett. Az 187o-től a gyárban dolgozó Borbély Lajos kezdetben hutamesterként üzemvezető gyári mérnök volt, 1872-től gondnok,1873tól pedig mint a gyár műszaki igazgatója szerepelt. Gyors előrehaladása annak tudható be, hogy a társulat igazgató tanácsa látva kimagasló szakmai tevékenységét bizalmat szavazott számára. Mint vezető a visszaemlékezések szerint szigorú, de emberséges volt, sokat követelt beosztottjaitól, de érdemük szerint becsülte is őket. Nemcsak maga utazott sokat külföldön, de mérnökeit is utaztatta, hogy a megismert legújabb technikát, legmodernebb berendezéseket használják fel munkájuk során. Gondot fordított a gyűr szénellátásának biztosítására, ezért szorgalmazta a társulat vezetőinél 188o. május 3o-án a gazdaságtalanul működő, elavult siklórendszer megszüntetését és helyette korszerű szállítórendszer megépítését. A gyár és a Salgóbánya bányatelep közötti keskenynyomtávú és részben fogaskerekű vasút 1881 tavaszára el is készült, hosszú távra megoldva a gyár egyenletes szénellátását. A gyáron belül a takarékos gyártás érdekében indította be még 1879-ben a szekértengely gyártását, az addig fel nem használt